Rendkívül nagy az érdeklődés az ágazat helyzetével foglalkozó Méz-jelentés iránt az Európai Parlamentben (EP) - mondta a Fidesz európai parlamenti képviselője, a jelentés előterjesztője vasárnap Budapesten, sajtótájékoztatón.

    Erdős Norbert emlékeztetett, a tervek szerint már novemberben el kellett volna fogadnia a jelentést az EP szakbizottságának, azonban a rendkívül sok, több mint 480 módosító indítvány késlelteti ezt. 
    Kiemelte, hogy Magyarország számára kiemelten fontos ez a kérdés, hiszen Spanyolország és Románia után a harmadik legnagyobb mézelőállító ország az EU-ban. A Magyarországon készült méz 75 százaléka az EU piacára kerül, fel kell azonban vennie a versenyt a kontinensen kívülről, például Kínából behozott mézekkel. A kínai méz mintegy 20 százaléka bizonyítottan hamisított, ezért kezdeményezték a Méz-jelentést - mondta a képviselő.
    Közölte, a jelentésben kezdeményezik például, hogy az üvegek címkéjén tüntessék fel pontosan, melyik országból származik a benne lévő méz. Jelenleg ugyanis csak annyi látható, hogy EU-n kívül vagy belül állították elő a terméket, így nem lehet pontosan tudni, honnan származik.
    Szeretnék továbbá betiltatni a gyantaszűrés alkalmazását a mézeknél, mivel az lehetővé teszi a mézet szennyező különböző szermaradványok - például antibiotikumok vagy a cukorszirup - "eltüntetését". Ezt a technikát alkalmazzák például a Kínából behozott hamis mézeknél is - jegyezte meg.
    Bross Péter, az Országos Méhészeti Egyesület elnöke arról beszélt, hogy 2002 és 2004 között ki volt tiltva a kínai méz Európából, így százezer tonna hamis méz esett ki a piacról. Ennek köszönhetően jelentős fejlődésnek indult az ágazat, Magyarországon például a 2000-es években körülbelül félmillió méhcsalád volt, mostanra azonban elérte a számuk az 1,2 milliót.

Forrás: MTI

December 7-31. között kell benyújtani a 2018-as baromfiágazati állatjóléti támogatásra vonatkozó kérelmeket a megyei kormányhivatalokhoz. Aki nem a megadott időszakban nyújtja be kérelmet, jövőre nem kaphat támogatásokat. A kérelmet kiegészítő további dokumentumok hiánypótlással pótolhatók.

A Magyar Államkincstár megkezdte az egyes állatbetegségek és zoonózisok (állatról emberre, emberről állatra terjedő betegségek; szalmonella, klasszikus sertéspestis, afrikai sertéspestis, madárinfluenza, fertőző szivacsos agyvelőbántalmak, veszettség és kéknyelv-betegség) felszámolására igényelt támogatások kifizetését.

Eddig 1,25 milliárd Ft összegű támogatást fizettek ki, amiből 672 millió közvetlenül az állattartókhoz került a baromfiállományok szalmonella elleni védekezésének támogatására. A részben uniós, részben nemzeti költségvetésből származó – az állategészségügyi programok végrehajtásához szükséges – támogatást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), a megyei kormányhivatalok és a Magyar Juh- és Kecske-tenyésző Szövetség veheti igénybe.


 Forrás: NAK

Együttműködési megállapodást írt alá november 14-én, Velencén az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), valamint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TTT). A háromoldalú kooperációban résztvevők a jövőben a hatályos jogszabályokkal összhangban, együttesen működtetik a tejágazatra vonatkozó adatszolgáltatási rendszert. 

A Bécsi Állatorvostudományi Egyetem és a Pannon Egyetem Georgikon Kara konferenciát rendez a madárinfluenzáról, illetve a pulykák fertőző vakbél- és májgyulladásáról. A konferencia időpontja 2017. december 1.

December elsején a II. CEPI konferenciát tartja a Bécsi Állatorvostudományi Egyetem és a Pannon Egyetem a bécsi egyetem dísztermében. A konferencia témáját a madárinfluenza, illetve a pulykák fertőző vakbél- és májgyulladása adja.

A rendezvény ingyenes, de előzetes jelentkezéshez kötött.

A meghívó itt olvasható el.

Forrás: BTT

Immár negyedszer szervezett Országos Húsmarhatenyésztési Tanácskozást a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetsége és a Magyar Állattenyésztők Szövetsége. A Keszthelyen megrendezett tanácskozásra az ország minden pontjáról mentek húsmarhatartók, akik az ágazatnak nyújtott támogatásokkal, az állomány állategészségügyi helyzetével, a piaci kilátásokkal kapcsolatos információkon túl, a francia húsmarha ágazatról és tenyésztés-szervezésről, valamint a genomika, az informatika és a nemzetközi kapcsolatok adta lehetőségekről, elért eredményekről hallhattak érdekes előadásokat.

 

Kihívások a tojáságazat előtt” címmel tartott előadást a Tojás Világnapon Kele Attila, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke. Számos olyan terület van, ahol gyors megoldásokra lenne szükség.

Megoldásokat kell találni többek között a tojásfogyasztás és az önellátottsági szint növelésére, illetve a marketing- és jelölési kérdésekben is – derül ki az előadásból. Kele Attila szerint mielőbb meg kell valósítani a Baromfi Termék Tanács ágazati stratégiáját kormányzati segítséggel. A baromfiszektornak hét év alatt mintegy  315 milliárd forintos forrásra lenne szüksége, amelyből  a tojáságazatnak 30 milliárdot kellene felhasználnia beruházásokra.

Szükség lenne speciális mezőgazdasági hitelezésre és további speciális támogatásokra is. Emellett figyelmet kellene fordítani a jogszabályalkotásra, illetve a termelési és termékbiztonságra is.

A teljes előadás itt tekinthető meg

 

A méhészkedés több ezer család megélhetéséhez nyújt jövedelemforrást, s ezáltal közvetve hozzájárul a vidék népességmegtartó képességéhez, az ágazat jelentősége milliárdokban mérhető – mondta a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Szentlőrincen a III. Baranyai Mézes - Mázas Napon.

Nagy István kiemelte, a magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, az állattenyésztésnek mintegy 3 százalékát adja, mindez forintban kifejezve pedig 22-25 milliárdos összeget jelent.

Magyarország természeti adottságai kedvezőek a méhészkedés számára- tette hozzá.

Nagy István örvendetesnek nevezte, hogy a hazai mézfogyasztás emelkedő tendeciát mutat. Néhány évvel ezelőtt az egy főre eső mézfogyasztás alig érte el a 30 dekagrammot, jelenleg pedig már 70 dekagram.

Az Európai Unió 27 tagállama között hazánk rendelkezik a 6. legtöbb méhcsaláddal. A méhészek számát tekintve a középmezőnybe tartozunk, de a méhsűrűséget figyelembe véve a 2. helyen állunk. A méztermelés az elmúlt 10 évben 15 és 30 ezer tonna között változott.

A megtermelt méz nagyobb hányada exportra kerül. Az Európai Unión belüli mézkereskedelemben Magyarországnak körülbelül 40 százalékos részesedése van.


A 2010 óta a termelésellenőrzés alatt álló magyartarka szarvasmarha-állomány tej- és húshozama fokozatosan javult, a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete genomszelekciós programot tervez az állomány tulajdonságainak további javítására.


A hazai magyartarka-állomány létszáma évek óta 55-60 ezer, az egyesület 1500 tagja által tartott 32 ezer egyedből már tizenegyezret vontak be a termelésellenőrzésbe – mondta Füller Imre, az egyesület ügyvezető igazgatója. A teljesítményvizsgálat szerint 2010 óta mind a kettős - tej- és húshasznosítású -, mind a húshasznú magyartarkák hozama javult. Mint mondta, a kettőshasznú magyartarkák tejtermelése 2016-ban meghaladta átlagban az évi 6300 kilogrammot; a 2010-es átlagtermelés 5949 volt, eközben megmaradt a tej magas, 3,95 százalékos zsírtartalma, és 3,45 százalékról 3,5 százalékra nőtt a fehérjetartalma. A bikák választási súlya a 2010-es 240-ről 249 kilogrammra, az üszőké 236-ról 241 kilogrammra nőtt.

Az egyesület 2016-os tenyésztési programja szerint – főként tenyészbika előállításához – a kiváló magyartarka bikák mellett, hegyitarka tenyészbikákat használnak. Az egyesület az állománytól a tejtermelésben évi 1-1,5 százalékos növekedésre számít, a hústermelő képesség romlása nélkül.

Az MTE 2018-ban indítja genomszelekciós programját a bikák tenyészértékének korai meghatározására. Jelenleg ivadékvizsgálattal határozzák meg a tenyészértéket, míg a genom – azaz az örökítő anyagok összességének – szelekciója ezt a 4-5 évig tartó folyamatot rövidíti le azzal, hogy segítségével a tenyészértéket már az embrióból is meg lehet határozni. Füller Imre szerint Magyarországon eddig pénzhiány és a tenyészbikák viszonylag alacsony száma miatt nem tudták elkezdeni a programot; a géntartalékban jelenleg 115 tenyészbika génjeit tárolják.

Az egyesület igazgatója arról is beszámolt, hogy a magyartarka keresett a piacon, a fajtát főleg Törökországban, de a horvát, a német és az osztrák piacon is értékesítik. A 8-9 hónapos állatot jelenleg kilogrammonként 900 forintért lehet eladni, míg például a fiatal bikák átlagos felvásárlási ára a Magyar Állattenyésztők Szövetségének adatai szerint augusztusban 750-770 forint között volt. A fajta a ma több mint 850 ezres hazai szarvasmarha-állomány 15-20 százalékát adhatja, és az egyesület ügyvezető igazgatója szerint arányosan részesedik a kivitelből, amelynek értéke 2015-ben meghaladta a 39 milliárd forintot.

Az afrikai sertéspestis behurcolásának megelőzését, megjelenésének minél korábbi észlelését, illetve a sertésállományok védelmét Magyarországon több intézkedés is célozza, a  járványhelyzet alakulásának függvényében azonban továbbiakat is elrendelhetnek az ukrán határ mentén - válaszolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy az ukrán-magyar határ melletti Tiszaújlakon működő sertéstelepen augusztus 28-án 10 állat hullott el afrikai sertéspestis (ASP) megbetegedésben.

A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara önköltséges felsőfokú szakképzett méhész szakirányú továbbképzést hirdet a 2017/2018. tanév őszi félévére.

A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség és a vadászati érdekképviseletek korábban megállapodtak, hogy összefogva lépnek fel a mindkét ágazatnak egyre nagyobb károkat okozó ragadozóval szemben. A két terület szakemberei közösen állítottak össze egy tájékoztatót anyagot a legfontosabb tudnivalókkal, amely elérhető az alábbiakban.


Jelentős károkat okozhat az afrikai sertéspestis, ha a régió már fertőzött államaiból bekerül Magyarországra; az ország még mentes ettől a betegségtől - hívta fel a figyelmet a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára pénteken az M1 aktuális csatorna reggeli hírfolyamában.

    

A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent tejágazat szerkezetátalakítását támogató felhívásra jelentős túligénylés mutatkozott, amelyet a Miniszterelnökség a források megemelésével kezelt.

 

Főként a víziszárnyasokat pusztította a madárinfluenza, az elpusztított állatok 85-90 százaléka víziszárnyas volt - mondta a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-vezérigazgatója szerdán az M1 aktuális csatornán.