Az uniós tagországok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban a szarvasmarha állomány az utóbbi években – mondta Czerván György, agrárgazdaságért felelős államtitkár a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének szakmai napján, Kocséron.

zerván György az adatokat részletezve elmondta, a tejhasznú tehénállomány a két éven át tartó nemzetközi tejpiaci válság ellenére is 8 százalékkal nőtt 2010 és 2016 között, a húshasznú tehénállomány pedig hat év alatt a kétszeresére bővült. A vágómarha kibocsátás 2016-ban 86,7 milliárd forint értékű volt, a tej ágazat hasonló teljesítménye 145,1 milliárd forint volt. Ezen sikerekben jelentősen közrejátszott az a központi támogatás-politika, amellyel a kormány, illetve a Földművelésügyi Minisztérium, az összes, unió adta lehetőséget kihasználva segítette az ágazatot.

Idehaza ma összesen 838 ezres a szarvasmarha-állomány, melyből 379 ezer a tehén. Utóbbi adat foglalja magába azt a 34 ezer kettős hasznosítású (hús-tej) tehenet, amelynek túlnyomó többségét a magyartarka fajta adja. Számszerűleg ez talán nem tűnik túl jelentősnek, de figyelembe véve, hogy hosszú évtizedeken át a specializált termelés preferenciája élt Magyarországon, a fajta puszta túlélése is komoly eredmény, ebben pedig a legnagyobb szerepet a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete vállalta. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy régen honosult, a hazai klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodott, magyar fajtáról van szó, még inkább figyelemre méltó ez a teljesítmény.

A kormány tavaly mintegy 41 milliárd forint termeléshez kötött és 20 milliárd forint átmeneti nemzeti támogatással segítette a szarvasmarha ágazat munkáját. Emellett kifejezetten a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete 60 millió forint tenyésztésszervezési támogatást kapott.

A kocséri szakmai fórumon dr. Húth Balázs, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének tenyésztés- és marketingvezetője kijelentette: a kettőshasznosítású fajtáknak van és lesz is jelentősége Magyarországon. A szakember a termelési eredményeinek elemzésével bizonyította, hogy lehet egy fajtát egyidejűleg tej, illetve hús irányba is nemesíteni. Ezt támasztja alá, hogy 2001 óta az 5000 kilogramm éves tejtermelés (fajtaátlag) mára 6400 kilogrammra nőtt, miközben a hústermelő képesség és a húsminőség is javult.

Húth Balázs az egyesület nevében kéréseket is megfogalmazott a kormány felé. Egyrészről támogatást kért a tenyészértékbecslés hatékonyabb végzéséhez (genomikus tenyészértékbecslés), másrészről szorgalmazta a marha tőkehús általános forgalmi adójának csökkentését.

Utóbbival kapcsolatban Czerván György elmondta, a Földművelésügyi Minisztérium továbbra is elkötelezett az élelmiszerek ÁFÁ-jának csökkentése tekintetében. Eddig a sertés tőkehős, a baromfi, a tojás és a friss tej adóját mérsékelték, és ha a gazdaság teljesítménye azt engedi, újabb termékek kerülhetnek ebbe a körbe.

Helyből Neked” – ezzel a szlogennel indul ismét kampány a hazai és a helyi tejfogyasztás ösztönzése érdekében. Idén is lesz „Tejhercegnő 2017” választás valamint egy fotópályázatra is várják a jelentkezőket. A "Szívvel, lélekkel – helyi tejjel! Összefogás a somogyi tejért" kezdeményezést 5 somogyi tejtermelő, a Bos-Frucht Agrárszövetkezet, a Kapostáj Zrt., az Agrária Zrt., a MAWA Kft., és a Bajomi Agrár Zrt., illetve a Fino-Food Kft, mint somogyi tejfeldolgozó, valamint a Kaposvári Egyetem hívta életre.

 

A Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) ajánlásai alapján - Bács-Kiskun megye kivételével - Magyarország valamennyi megyéje a madárinfluenza-betegségtől mentes státuszát visszakapta június 10-től - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) hétfőn az MTI megkeresésére. 

Országos kampány indult a nyúlhús-fogyasztás hazai népszerűsítésére a budaörsi Auchan áruházban. Az eseményen Nagy István, az agrártárca miniszterhelyettese és a promóció fővédnöke, dr. Végváriné Henter Lilla, az Agrármarketing Centrum szóvivője, Juráskó Róbert, a Nyúl Szakmaközi szervezet és Terméktanács elnöke, valamint Balogh Gabriella, az Auchan beszerzési igazgatója indította útjára a kampányt.

A fenntartható állattenyésztés Herceghalomból nézve” címmel rendezett konferenciát a NAIK ÁTHK, annak tiszteletére, hogy az intézmény – és jogelődjei – története immár 120 esztendőre tekint vissza.

 

Ismét megjelent a magyar határ közelében az afrikai sertéspestis (ASP). A vírust egy Beregújfalunál elhullott vaddisznó tetemből mutatták ki. A betegség az emberre nézve nem, ugyanakkor a sertésekre, vaddisznókra rendkívül veszélyes, nem gyógyítható.

Az Unióban 2014-ben jelent meg először. A betegség nagyon gyorsan terjed mind a Baltikumban, Lengyelországban, mind Ukrajnában nyugati irányba. A vírus behurcolásának rendkívül nagy a kockázata, ezért az Országos Főállatorvos felhívja az állattartók, a vadászok és a lakosság figyelmét a megelőzés fontosságára.

Megmaradhat 2020 után is a közös európai agrárpolitika rendszere, de kérdéses, hogy mekkora lesz a torta ránk eső része - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön, egy Herceghalmon tartott szakágazati küldöttgyűlésen.

Romániát sertéspestis-mentes országgá nyilvánította az állategészségügyi világszervezet (OIE), így több mint egy évtized után ismét exportálhat sertéshúst és feldolgozott húsárut az Egyesült Államokba, Kanadába, Mexikóba, Japánba és Dél-Koreába - közölte az Agerpres hírügynökség csütörtökön.

A madárinfluenza elleni járványvédelemnek nem csak katasztrófa helyzetben van jelentősége – állapította meg a Baromfi Világnapon megtartott előadásában Horváth-Papp Imre állatorvos. A vírus jelenlétével hosszabb távon is számolni kell.

Május 12-én rendezte meg az idei baromfi világnapi szakmai konferenciát a Baromfi Termék Tanács (BTT). Köszöntőjében az agrárkamara elnöke méltatta az ágazat teljesítményét.

A húsmarha- ágazat után érdeklődőknek egyik felmerülő kérdése szokott lenni, hogy lehet-e manapság kisebb méretű gazdasággal érvényesülni ebben a szektorban. Az ágazat abban a szerencsés helyzetben van, hogy itt a kisebb és nagyobb gazdaságok számára egyaránt van perspektíva. Ezt igazolta vissza a XXIV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon a Mozsi Major néven sokak által ismert limousin törzstenyészet. Az eredményeik azért is figyelemre méltóak mivel a gazdaság nem is olyan rég indult, egészen pontosan 2011 őszén fogtak bele a tenyésztésbe. Az Ormánságban felépített gazdaság Hódmezővásárhelyen elért sikerei tanúskodnak arról, hogy nagy eredmények egy kisgazdaságban is születhetnek.

A XXIV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon nyereményjátékot hirdetünk meg.  Ahogy a mostani esős időjárás is mutatja, egy gumicsizmára mindig szüksége lehet. Amennyiben Ön mellé áll a szerencse, akkor minőségi BEKINA gumicsizmát nyerhet a haszonallatinfo.hu portállal. Ehhez nem kell mást tennie, mint személyesen regisztrálnia az F szektorban található sátrunknál.

Május 12-én rendezi meg az idei Baromfi Világnapi szakmai konferenciát a Baromfi Termék Tanács (BTT). Az eseménnyel egy napon tartják meg a BTT 2017. évi küldöttgyűlését is.

Mobiltelefonos applikációt fejleszt az SZTE Mezőgazdasági Kara az egyetem Informatikai Intézetével közösen a tejtermelés hatékonyabbá tétele érdekében. A Buu elnevezésű fejlesztés segítségével például könnyebben eldönthető lesz, hogy az adott telepen az adott tehenet érdemes-e tovább tartani. Az SZTE Tangazdaság Kft. tejelő szarvasmarha telepén egy újfajta fejőrendszert is üzembe helyeztek. A technológia lényege, hogy a rendszer a borjú szopását utánozva a tehenek számára természetszerűbbé teszi a fejést.