Újabb kutatási eredmények segíthetik a magyar lótenyésztést
- Részletek
Újraindulnak a lótenyésztési kutatások Herceghalomban. – derült ki a szerdán tartott lótenyésztési tudományos konferencián a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetében.
A „Fenntartható-e eredményesen a magyar lótenyésztés?” címmel rendezett tanácskozáson Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója úgy fogalmazott, hogy egy olyan témakörről van szó, amely már évszázadok óta mindig is erősen foglalkoztatta és foglalkoztatja ma is az agrártársadalmat.
Napjainkban pedig végre olyan időszakot élünk, amikor tudunk is érdemlegesen tenni azért, hogy egy jó nagyot lépjünk előre a hazai lovas ágazat érdekében és annak tudományos hátországának fejlesztésében egyaránt – hangsúlyozta a főigazgató.
Nincs olyan ország, amelyik úgy ér el az agrárium bármely területén eredményeket, sikereket, hogy azok ne az innovációra, ne a tudomány legújabb eredményeire épülnének. A cél nem lehet más most sem, minthogy a magyar lótenyésztés újra sikertörténetté kerekedjen, ezért a NAIK ÁTHK-ban több évtized után az idén újraindulnak a lótenyésztést érintő kutatások. Ennek a munkának az egyik fontos része a NAIK ÁTHK által megálmodott méneskoordinációs bizottságnak az életre hívása, amelynek pontosan az a küldetése, hogy a kutatás világa – az ágazati szereplők részéről – megkapja azokat az impulzusokat, amelyek alapján a gyakorlatban hasznosuló, a jövőben az ágazat számára profitáló eredmények érhetőek el magyar tudásra alapozva.
Az intézményi háttérről szólva a főigazgató elmondta, hogy a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában is a legnagyobb agrárkutatási hálózat. Napjainkban pedig már egy – ezidáig példátlan – integrált rendszer létrehozása zajlik a NAIK égisze alatt. Ebben a munkában a lovas ágazatnak is fontos szerep jut, az ezt támogató, segítő gyakorlati agrárkutatás életre keltése pedig kiemelt fontossággal fog bírni Herceghalomban.
Forrás: NAIK
Ingyenes állategészségügyi és járványvédelmi képzés viziszárnyastartóknak
- Részletek
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén tavasszal indította el a viziszárnyastartók számára ingyenes, állategészségügyi/járványvédelmi oktatását.
A képzés résztvevői számára a tananyagot, illetve az előadásokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei készítették el, illetve állították össze. Első lépésként 2019. február 28-án a NAK kecskeméti irodájában tartott tájékoztatót a NÉBIH járványügyi referense, ahol a képzést tartó szakemberek részére átadásra kerültek az oktatási anyagok, illetve a képzéssel kapcsolatos legfontosabb információk.
A magyar kacsa- és libahús is bemutatkozik a japán Foodexen
- Részletek
Az idén tizennégy magyar kiállító vesz részt Japánban a Foodex élelmiszeripari szakkiállításon, amelyen immár 12. alkalommal szervezett közösségi megjelenést az Agrármarketing Centrum (AMC). Bemutatkoznak a magyar liba- és kacsatermékek is.
Az AMC MTI-nek küldött közleménye szerint március 5. és 8. között zajló, kizárólag szakmai látogatóknak szóló eseményen a magyar kiállítók az ázsiai piacon népszerű és jól eladható termékekkel, így például liba- és kacsahúsokkal vannak jelen. Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője kiemelte, hogy Magyarország 2017 óta - amikor Japán volt az OMÉK díszvendége- 2 milliárd eurót is meghaladó kereskedelmi forgalmat bonyolított le Japánnal, ami tovább emelkedhet. Közép-Európából Magyarország exportál a legtöbbet a kelet-ázsiai országba, mára a Japánba exportáló magyar cégek száma közel félezer.
Kizárólag a levágás előtt elkábított állatok húsa kaphat organikus besorolást
- Részletek
Nem kaphatnak organikus besorolást a muszlim és a zsidó vallási előírások szerint, elkábítás nélkül levágott állatokból származó húsok - mondta ki kedden az Európai Bíróság.
Az Európai Unióban általános szabály, hogy az állatot levágás előtt el kell kábítani, ez alól ugyanakkor lehet kivétel vallási okokból. A zsidó kóser és a muszlim halal vágás során az előírások szerint kábítás nélkül ölik le az étkezésre szánt állatokat, amelyeket hagyományosan kivéreztetnek a nyaki ér átvágásával.
Egy francia állatvédő szervezet 2012-ben kezdeményezte, hogy a halal húsok ne kaphassanak organikus besorolást, ezt a kérelmet azonban többszöri fellebbezés után is elutasították, végül az ügyben eljáró törvényszék az Európai Bírósághoz fordult.
A luxembourgi bírói testület kedden megállapította, hogy az európai organikus logóval ellátott élelmiszerek előállítása során a legmagasabb követelményeknek kell megfelelni, különösen az állatjólét terén.
A vidék sorsának alakulása a fiatal gazdákon múlik
- Részletek
A vidék jövője a fiatal gazdák kezében van, a megújuló agrárium egyik zálogát adják - mondta Nagy István agrárminiszter a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya) pénteki konferenciáján, Budapesten.
Kiemelte, az agráriumban a generációváltás nemzeti ügy, a döntéshozók feladata, hogy biztosítsák a stabil alapot jelentő feltételeket, az eredményes és hosszú távon fenntartható gazdálkodás lehetőségeit.
Nagy István elmondta, a szaktárca dolgozik azon, hogy a következő időszakban 100 ezer hektárral növekedjen az öntözött területek nagysága Magyarországon, tavasszal útjára indítják a nemzeti öntözési központot, amelynek feladata lesz a termelők segítése a gazdasági és környezeti szempontból is fenntartható öntözéses gazdálkodás megvalósításában.
Az agrárminiszter szólt arról is, hogy az osztatlan földtulajdon rendezetlensége gúzsba köti a mezőgazdaság versenyképességét, példaként említette, hogy Magyarországon előfordul olyan helyzet is, hogy egy hektár területnek mintegy 300 tulajdonosa van. A helyzet rendezését célzó törvénycsomagot elkészítették, amely a tervek szerint még az idén hatályba léphet - tette hozzá.
TENYÉSZÁLLAT SZEMLE VIDEÓ
PROGRAMAJÁNLÓ
