Részletek

Portálunk technikai fejlesztése folyamatban van, kérjük látogasson vissza később! 

Részletek

A magyar sertéshús japán szállítási lehetőségeiről tárgyalt Budapesten a japán agrártárca élelmiszerbiztonsági és fogyasztóvédelmi hivatalának főigazgatója - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) pénteken az MTI-vel. 

    Arai Yutaka a KKM külső piacok fejlesztéséért és koordinálásáért felelős miniszteri biztosával, Budai Gyulával tárgyalt. A megbeszélések fő témája a regionalizáció volt, amelynek lényege, hogy állategészségügyi problémák, járványok esetén csak a fertőzött területről tiltják meg a hús és a hústermékek kiszállítását, nem az egész országból. 
    Magyarország az első uniós tagállam, amely megállapodott Japánnal a regionalizációról, az egyezség azonban még csak a baromfihúsra terjed ki, a sertésre nem - emelték ki a közleményben.
    Budai Gyula a közlemény szerint jó esélyt lát a megegyezésre a sertéshúsra vonatkozóan is, köszönhetően annak, hogy a magyar állategészségügyi szabályozás az EU-n belül is a legszigorúbbak egyike. Megjegyezte, hogy a Magyarországon talált sertéspestises állatok mind vaddisznók voltak, házi sertésben sehol sem mutatták ki a betegséget.
    A miniszteri biztos a regionalizációs megállapodás fontosságát azzal indokolta, hogy Japán a magyar élelmiszeripari termékek elsőszámú piaca Európán kívül, ám a tavalyi sertéspestis jelentősen visszavetette a kivitelt. Magyarország 2017-ben 113,3 millió dollár értékben exportált élelmiszert Japánba, ennek döntő része (90 millió dollár) volt a sertéshús. 2018-ban a sertéspestis következtében áprilisban elrendelt kiviteli korlátozás miatt a szigetországba irányuló élelmiszeripari export 44 százalékkal, 63 millió dollárra csökkent. 
     A KKM Kínával, Vietnámmal és Dél-Koreával is hasonló megállapodásról tárgyal, a sikeres egyeztetések több tízmilliárd forintnyi új üzletet hozhatnak a magyar sertés-ágazat cégeinek - olvasható a közleményben.

Forrás:MTI

Részletek

   A gazdák nem elég tőkeerősek ahhoz, hogy az alternatív tojótyúktartásra álljanak át, a váltás rövid időn belül hatalmas befektetést igényelne, hiszen a magyar termelés 90 százaléka ketreces tartásból származik - mondta a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke az M1 aktuális csatornán szerdán.

    Pákozd Gergely kifogásolta, hogy semmilyen szakmai egyeztetés nem történt az áruházláncok bejelentése előtt, miszerint rövid időn belül beszüntetik a ketreces tartásból származó tojások árusítását. Döntésüket azzal magyarázták, hogy a szabadtartás fenntarthatóbb, kevésbé terheli a környezetet, azonban erről még mindig folynak viták, nem csak a tojáságazatban, de az egész mezőgazdaságban - tette hozzá az alelnök. 
    Kérdésesek az úgynevezett alternatív termelési módok, hiszen így a tojótyúkoknak nagyobb területre és több takarmányra van szükségük, vagyis az energiafelhasználás is jóval magasabb lesz - fűzte hozzá. 
    Érthetetlennek tartják az állatjóléti indokokat is, mivel az Európai Unióban nagyon szigorúak a szabályok, és 2012-ben le kellett cserélni a tojótyúk-technológiát, éppen az állattartási körülmények javítása érdekében - jegyezte meg Pákozd Gergely.

Forrás: MTI

Részletek

Az idei hódmezővásárhelyi kiállításon húsz tenyésztőszervezet közel 250 tenyésztője mutatta be tenyészállatait. A kiállítás megnyitójában az is elhangzott, hogy a vidékfejlesztési program keretében csaknem 120 milliárd forintot különítettek el az állattartó gazdaságok beruházásaira.

Antal Gábor a szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója a megnyitó során megjegyezte, hogy a kiállítás színvonalas megszervezése minden évben nagy kihívás, de az idei évben még nagyobb a felelősség, hiszen ebben az évben a hódmezővásárhelyi kiállítást az OMÉK társrendezvényeként nevezték ki. - Elmondta, hogy a kiállításon immár harmadik alkalommal rendeznek az agrár-felsőoktatási intézmények közötti versenyt. A fiatalokkal kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy egyre nagyobb az érdeklődés részükről, szervezett formában 1761 diák látogatott el az eseményre.

Felhívta a figyelmet arra, hogy több mint 500 kiállító és 50-60 ezer látogató vesz részt a rendezvényen évről évre, így mára az ország legjelentősebb vidéki kiállításává nőtte ki magát. Ebben az évben 24 országból érkeztek kiállítók és látogatók. – közölte Antal Gábor

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere úgy fogalmazott, hogy büszkeség a hódmezővásárhelyieknek a rendezvény, amely a város legjelentősebb turisztikai eseményévé nőtte ki magát és ebben a közép-európai régióban kiemelkedő állattenyésztési kiállításként tartják számon. Emlékeztetett arra, hogy honnan is indult el a kiállítás egykor, amelyet ma már közel 18 hektáros területen rendeznek meg. Beszélt arról is, hogy egyre nagyobb nemzetközi érdeklődés övezi a kiállítást és rámutatott a hazai mezőgazdaság kihívásaira is.

Ondré Péter az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója szerint a hódmezővásárhelyi kiállítás mára fogalommá nőtte ki magát. Nem csupán az állattenyésztés seregszemléje, az állattenyésztők szellemi műhelye is egyben ahol hasznos eszmecserét folytathatnak a résztvevők.

Elmondta, hogy az OMÉK minőségében is szakmaiságában is kibővül, idén már állattenyésztési előrendezvénye a népszerű Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok.

Részletek

A baromfiágazat az egyik legfontosabb szektora a magyar gazdaságnak, ezt támasztja alá, hogy 2018-ban a baromfiágazat adta az agrárium kibocsátásának több mint 14 százalékát - mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkár a baromfi világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián pénteken, Budapesten.

Az államtitkár a Baromfi Termék Tanács és Szakmaközi Szervezet, valamint a Baromfi és Tojástermelők Szövetsége által szervezett rendezvényen kiemelte: a magyar és a kínai kormány április végén Pekingben aláírt egy, a magyar baromfitermékek kínai kivitelét lehetővé tevő kétoldalú megállapodást, amely új piacokat nyithat a hazai baromfiágazat előtt.

Feldman Zsolt beszámolt arról is, hogy az ágazat külkereskedelmi mérlege 150 milliárd forint többlettel zárt tavaly, és hogy a baromfi állatjóléti támogatási programoknak köszönhetően 2018-ban 14,7 milliárd forintot fizettek ki az ágazat szereplőinek. Ugyanerre a célra idén összesen több mint 13 milliárd forintot irányoztak elő. A baromfitartók áprilisban több mint 2300 támogatási kérelmet nyújtottak be.

Joomla SEF URLs by Artio
KORÁBBI ÁLLATTENYÉSZTÉSI HÍREK

TENYÉSZÁLLAT SZEMLE VIDEÓ