Részletek

 Az Agrárminisztérium (AM) és a nyúl terméktanács célja, hogy a nyúlágazatban a jelenlegi 4-4,5 millióval szemben 2022-re hétmillió vágóállatot tenyésszenek a hazai termelők - mondta az agrárminiszter kedden Baján.

    Nagy István a Tetrabbit Kft. új csomagolóraktárának átadásán hozzátette: 2018 fordulópont volt a magyar nyúlágazatban, amikor kilábalt az évekig tartó válságból.
    A tárca vezetője felidézte: az elmúlt években állategészségügyi problémák veszélyeztették az ágazatot. Az Agrárminisztérium komoly erőkkel dolgozott a válság megoldásán: kibővítették a vakcinatámogatásokat és bevezették az állategészségügyi szolgáltatásokat. Mára sikerült megállítani az anyaállomány csökkenését, és kis mértékben növelni a vágónyúl mennyiségét - hangsúlyozta.
    Szólt arról is, hogy a magyar nyúltenyésztés kifejezetten exportorientált, az itthon előállított, évi mintegy tízezer tonna nyúlhús 97-98 százaléka külföldi fogyasztókhoz kerül. Ezért az ágazat stabilitása a hazai fogyasztás növekedésétől is függ. Elmondta, szeretnék elérni, hogy az évi átlagos 20 dekagrammos magyar nyúlhúsfogyasztás legalább fél kilogrammra emelkedjen.
    A miniszter kifejtette: a tárca, az Agrármarketing Centrum és a terméktanács 2017-ben indított kampányt a nyúlhús-fogyasztás népszerűsítésére. Nagy István a kampány egyik eredményeként említette, hogy az áruházakban 6 százalékkal nőtt az előrecsomagolt nyúlhús forgalma.
    Juráskó Róbert, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az átadáson közölte: 2018-ban 9950 tonna volt a hazai vágónyúl mennyisége, ennek felét a bajai cég vágóhídja adta.
    A Tetrabbit Kft. a legnagyobb hazai feldolgozó, évi 2-2,1 millió nyúl feldolgozását végzik el. Új, 600 négyzetméteres raktárát 380 millió forintos beruházással, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program 35 százalékos támogatásával építették - mondta Sándor Ferenc ügyvezető igazgató az MTI-nek.
    Tájékoztatása szerint a 2006-ban alapított, magánszemélyek tulajdonában lévő kft. 2010-ben vásárolta meg a csődközelben lévő bajai vágóhidat, ahol azóta közel kétmilliárd forintos fejlesztést hajtottak végre. Ennek részeként 2017-ben készült el a cég új vágóhídja, amelynek kapacitása óránként 1600 nyúl levágása. Az üzemben évente 2-2,1 millió állatot vágnak le, ezzel az üzem kapacitása 70 százalékos kihasználtságú. A 183 dolgozót foglalkoztató kft. üzemét a hús ma már 95 százalékban feldolgozott termékként hagyja el - jegyezte meg.
    Sándor Ferenc közlése szerint a társaság 2018-as árbevétele meghaladja a 2017-es 5,5 milliárd forintot. Az árbevétel mintegy 70 százaléka származik exportpiacokról, a bajai nyúlhúst elsősorban Németországban, Ausztriában, Svájcban és a Benelux-államokban értékesítik. A Tetrabbit Kft. idén az előállított nyúlhús mintegy 10 százalékos növelését tervezi - tette hozzá.

Forrás: MTI

Részletek

A Kínai Vámhivatal a napokban arról tájékoztatta a magyar felet, hogy ismét engedélyezi a kacsa- és libahústermékek Magyarországról történő behozatalát, amely 2015 óta a hazai madárinfluenza-járvány miatt bevezetett tilalom miatt nem volt lehetséges.

A korlátozás feloldásával a korábban Kínába történő kiszállítására engedélyezett három hazai létesítmény kezdheti meg kacsa- és libahús exportját.

A most elért áttöréssel újabb jelentkező baromfihús-előállító üzemek számára is megnyílt a lehetőség a Kínába történő exportra.

Forrás: (AM Sajtóiroda)

Részletek


Magyarországon van elég UHT-tej, nem volt szükség arra, hogy szlovák tejet hozzon be a Penny Market az országba és irreálisan olcsón árulja - mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke pénteken a közszolgálati rádió adásában.

    Győrffy Balázs hangsúlyozta, képtelenségnek tartják, hogy a német üzletlánc Szlovákiából importált, literenként 135 forintért árult tejének minősége megfelelő legyen. Ez az összeg a kamara számításai szerint még a beszerzési költséget sem fedezi. Amennyiben a Penny nem hagy fel az efféle árképzéssel, az agrárkamara újabb eszközöket keres majd a tiltakozásra - tette hozzá.
    Pillanatnyilag van Magyarországon annyi tej, amivel a belső fogyasztást ki tudják elégíteni - szögezte le. 
    Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a műsorban elmondta, jó üzenet az a nagyon erős termelői összefogás, amely megvédi a magyar tejágazat érdekeit, a magyar kormány ebben 100 százalékban a termelők mellett áll.
    A magyarországi tejtermelés annak ellenére is sikeres ágazat, hogy az elmúlt időszakban az orosz embargó és az európai uniós tejkvóta-rendszer kivezetése egyaránt komoly nehézséget okozott a gazdáknak - tette hozzá Feldman Zsolt.

Forrás: MTI       

Részletek

Az idén először népszerűsíti kampánnyal a mangalicahús fogyasztását "Egyél jót - a mangalicahús különleges" címmel április 18-ig az Agrármarketing Centrum (AMC) az Agrárminisztérium (AM) támogatásával és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének szakmai közreműködésével - mondta Giczi Gergely, az AMC ügyvezető-helyettese kedden sajtótájékoztatón Budapesten. 

    

A kampánnyal a Magyarországon őshonos sertésfajta különleges ízvilágára, beltartalmi értékeire, az egészséges táplálkozásban betöltött szerepére hívják fel a figyelmet. A belföldi fogyasztás növelése és az ágazat stabilitásának segítése érdekében közel egy hónapon keresztül, 9 áruházban és üzletben kóstoltatnak mangalica termékeket országszerte - ismertette Giczi Gergely.
    Tóth Péter, az egyesület elnöke elmondta, hogy Magyarországon 10 ezer tenyészkocát tartanak, és évi 60-70 ezer hízót nevelnek fel. A magyar sertésállomány 2 százalékát stabilan a mangalicasertés adja. A mangalicahúsból és az abból előállított termékekből származó árbevétel az exporttal együtt mintegy 12 milliárd forintot tesz ki.
    Kiemelte, hogy a nagyüzemekben levágott mangalica sertések fele exportra kerül. Továbbra is a spanyol sonkaszektor jelenti a legnagyobb exportpiacot, 700 tonnát exportálnak oda, ami 30 ezer sonkát és ugyanannyi lapockát jelent. Becslések szerint 300 tonnát értékesítenek az Európai Unió (EU) többi országában, valamint az ázsiai piacokon, főleg Hongkongban, Szingapúrban.
    Kitért arra is, hogy az előállított 60 ezer mangalica nagyrészt házi vágásra kerül, mintegy 30 ezer jut csak el vágóhídra, ebből 10 ezret regionális vágóhidakon dolgoznak fel. A teljes szektor 30 százaléka néhány nagyvállalatnál van, ők viszont túlnyomórészt exportálnak.     Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a Príma hálózatban az elmúlt két évben 20 százalékkal nőtt a mangalica termékekből értékesített mennyiség. Az eddigi tapasztalatok szerint az egyes árucikkek kóstoltatásakor és azt követő időszakban általában több tíz százalékkal bővül a forgalom, ezzel a kampánnyal is hasonló sikerekre számítanak.

 

Forrás:MTI

Részletek

Újraindulnak a lótenyésztési kutatások Herceghalomban. – derült ki a szerdán tartott lótenyésztési tudományos konferencián a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetében.

A „Fenntartható-e eredményesen a magyar lótenyésztés?” címmel rendezett tanácskozáson Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója úgy fogalmazott, hogy egy olyan témakörről van szó, amely már évszázadok óta mindig is erősen foglalkoztatta és foglalkoztatja ma is az agrártársadalmat.

Napjainkban pedig végre olyan időszakot élünk, amikor tudunk is érdemlegesen tenni azért, hogy egy jó nagyot lépjünk előre a hazai lovas ágazat érdekében és annak tudományos hátországának fejlesztésében egyaránt – hangsúlyozta a főigazgató.

Joomla SEF URLs by Artio
KORÁBBI ÁLLATTENYÉSZTÉSI HÍREK

TENYÉSZÁLLAT SZEMLE VIDEÓ

 

PROGRAMAJÁNLÓ

Állattenyésztéi Napok 2019