Az áruházláncok az alternatív tojótyúktartásból származó tojások felé húznak
- Részletek
A gazdák nem elég tőkeerősek ahhoz, hogy az alternatív tojótyúktartásra álljanak át, a váltás rövid időn belül hatalmas befektetést igényelne, hiszen a magyar termelés 90 százaléka ketreces tartásból származik - mondta a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke az M1 aktuális csatornán szerdán.
Pákozd Gergely kifogásolta, hogy semmilyen szakmai egyeztetés nem történt az áruházláncok bejelentése előtt, miszerint rövid időn belül beszüntetik a ketreces tartásból származó tojások árusítását. Döntésüket azzal magyarázták, hogy a szabadtartás fenntarthatóbb, kevésbé terheli a környezetet, azonban erről még mindig folynak viták, nem csak a tojáságazatban, de az egész mezőgazdaságban - tette hozzá az alelnök.
Kérdésesek az úgynevezett alternatív termelési módok, hiszen így a tojótyúkoknak nagyobb területre és több takarmányra van szükségük, vagyis az energiafelhasználás is jóval magasabb lesz - fűzte hozzá.
Érthetetlennek tartják az állatjóléti indokokat is, mivel az Európai Unióban nagyon szigorúak a szabályok, és 2012-ben le kellett cserélni a tojótyúk-technológiát, éppen az állattartási körülmények javítása érdekében - jegyezte meg Pákozd Gergely.
Forrás: MTI
Több mint egy állattenyésztési seregszemle
- Részletek
Az idei hódmezővásárhelyi kiállításon húsz tenyésztőszervezet közel 250 tenyésztője mutatta be tenyészállatait. A kiállítás megnyitójában az is elhangzott, hogy a vidékfejlesztési program keretében csaknem 120 milliárd forintot különítettek el az állattartó gazdaságok beruházásaira.
Antal Gábor a szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója a megnyitó során megjegyezte, hogy a kiállítás színvonalas megszervezése minden évben nagy kihívás, de az idei évben még nagyobb a felelősség, hiszen ebben az évben a hódmezővásárhelyi kiállítást az OMÉK társrendezvényeként nevezték ki. - Elmondta, hogy a kiállításon immár harmadik alkalommal rendeznek az agrár-felsőoktatási intézmények közötti versenyt. A fiatalokkal kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy egyre nagyobb az érdeklődés részükről, szervezett formában 1761 diák látogatott el az eseményre.
Felhívta a figyelmet arra, hogy több mint 500 kiállító és 50-60 ezer látogató vesz részt a rendezvényen évről évre, így mára az ország legjelentősebb vidéki kiállításává nőtte ki magát. Ebben az évben 24 országból érkeztek kiállítók és látogatók. – közölte Antal Gábor
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere úgy fogalmazott, hogy büszkeség a hódmezővásárhelyieknek a rendezvény, amely a város legjelentősebb turisztikai eseményévé nőtte ki magát és ebben a közép-európai régióban kiemelkedő állattenyésztési kiállításként tartják számon. Emlékeztetett arra, hogy honnan is indult el a kiállítás egykor, amelyet ma már közel 18 hektáros területen rendeznek meg. Beszélt arról is, hogy egyre nagyobb nemzetközi érdeklődés övezi a kiállítást és rámutatott a hazai mezőgazdaság kihívásaira is.
Ondré Péter az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója szerint a hódmezővásárhelyi kiállítás mára fogalommá nőtte ki magát. Nem csupán az állattenyésztés seregszemléje, az állattenyésztők szellemi műhelye is egyben ahol hasznos eszmecserét folytathatnak a résztvevők.
Elmondta, hogy az OMÉK minőségében is szakmaiságában is kibővül, idén már állattenyésztési előrendezvénye a népszerű Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok.
Tavaly a baromfiágazat adta a mezőgazdasági termelés több mint 14 százalékát
- Részletek
A baromfiágazat az egyik legfontosabb szektora a magyar gazdaságnak, ezt támasztja alá, hogy 2018-ban a baromfiágazat adta az agrárium kibocsátásának több mint 14 százalékát - mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkár a baromfi világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián pénteken, Budapesten.
Az államtitkár a Baromfi Termék Tanács és Szakmaközi Szervezet, valamint a Baromfi és Tojástermelők Szövetsége által szervezett rendezvényen kiemelte: a magyar és a kínai kormány április végén Pekingben aláírt egy, a magyar baromfitermékek kínai kivitelét lehetővé tevő kétoldalú megállapodást, amely új piacokat nyithat a hazai baromfiágazat előtt.
Feldman Zsolt beszámolt arról is, hogy az ágazat külkereskedelmi mérlege 150 milliárd forint többlettel zárt tavaly, és hogy a baromfi állatjóléti támogatási programoknak köszönhetően 2018-ban 14,7 milliárd forintot fizettek ki az ágazat szereplőinek. Ugyanerre a célra idén összesen több mint 13 milliárd forintot irányoztak elő. A baromfitartók áprilisban több mint 2300 támogatási kérelmet nyújtottak be.
A magyar állattenyésztés ünnepe a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok
- Részletek
A magyar állattenyésztés ünnepe, a folyamatos innovációs képesség megjelenítője a XXVI. Alföldi Állattenyésztési Napok, amely idén az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) társrendezvényeként várja a szakmai kiállítókat és az érdeklődő közönséget – fogalmazott Feldman Zsolt, a május 9-11-e között tartandó esemény sajtótájékoztatóján Hódmezővásárhelyen.
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a 26 év óta megrendezett állattenyésztési napokat a magyar állattenyésztés legnagyobb szabású vidéki rendezvényeként említette. Mint fogalmazott, a több évtizedes sikeres esemény garanciát jelent és méltóvá teszi arra, hogy az idei OMÉK társrendezvénye legyen. Az itteni megjelenéshez az agrártárca segítséget ad a tenyésztő szervezeteknek.
A nyúlágazatban a hétmillió vágóállat elérése a cél
- Részletek
Az Agrárminisztérium (AM) és a nyúl terméktanács célja, hogy a nyúlágazatban a jelenlegi 4-4,5 millióval szemben 2022-re hétmillió vágóállatot tenyésszenek a hazai termelők - mondta az agrárminiszter kedden Baján.
Nagy István a Tetrabbit Kft. új csomagolóraktárának átadásán hozzátette: 2018 fordulópont volt a magyar nyúlágazatban, amikor kilábalt az évekig tartó válságból.
A tárca vezetője felidézte: az elmúlt években állategészségügyi problémák veszélyeztették az ágazatot. Az Agrárminisztérium komoly erőkkel dolgozott a válság megoldásán: kibővítették a vakcinatámogatásokat és bevezették az állategészségügyi szolgáltatásokat. Mára sikerült megállítani az anyaállomány csökkenését, és kis mértékben növelni a vágónyúl mennyiségét - hangsúlyozta.
Szólt arról is, hogy a magyar nyúltenyésztés kifejezetten exportorientált, az itthon előállított, évi mintegy tízezer tonna nyúlhús 97-98 százaléka külföldi fogyasztókhoz kerül. Ezért az ágazat stabilitása a hazai fogyasztás növekedésétől is függ. Elmondta, szeretnék elérni, hogy az évi átlagos 20 dekagrammos magyar nyúlhúsfogyasztás legalább fél kilogrammra emelkedjen.
TENYÉSZÁLLAT SZEMLE VIDEÓ
