Az Agrárminisztérium (AM) és a nyúl terméktanács célja, hogy a nyúlágazatban a jelenlegi 4-4,5 millióval szemben 2022-re hétmillió vágóállatot tenyésszenek a hazai termelők - mondta az agrárminiszter kedden Baján.

    Nagy István a Tetrabbit Kft. új csomagolóraktárának átadásán hozzátette: 2018 fordulópont volt a magyar nyúlágazatban, amikor kilábalt az évekig tartó válságból.
    A tárca vezetője felidézte: az elmúlt években állategészségügyi problémák veszélyeztették az ágazatot. Az Agrárminisztérium komoly erőkkel dolgozott a válság megoldásán: kibővítették a vakcinatámogatásokat és bevezették az állategészségügyi szolgáltatásokat. Mára sikerült megállítani az anyaállomány csökkenését, és kis mértékben növelni a vágónyúl mennyiségét - hangsúlyozta.
    Szólt arról is, hogy a magyar nyúltenyésztés kifejezetten exportorientált, az itthon előállított, évi mintegy tízezer tonna nyúlhús 97-98 százaléka külföldi fogyasztókhoz kerül. Ezért az ágazat stabilitása a hazai fogyasztás növekedésétől is függ. Elmondta, szeretnék elérni, hogy az évi átlagos 20 dekagrammos magyar nyúlhúsfogyasztás legalább fél kilogrammra emelkedjen.
    A miniszter kifejtette: a tárca, az Agrármarketing Centrum és a terméktanács 2017-ben indított kampányt a nyúlhús-fogyasztás népszerűsítésére. Nagy István a kampány egyik eredményeként említette, hogy az áruházakban 6 százalékkal nőtt az előrecsomagolt nyúlhús forgalma.
    Juráskó Róbert, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az átadáson közölte: 2018-ban 9950 tonna volt a hazai vágónyúl mennyisége, ennek felét a bajai cég vágóhídja adta.
    A Tetrabbit Kft. a legnagyobb hazai feldolgozó, évi 2-2,1 millió nyúl feldolgozását végzik el. Új, 600 négyzetméteres raktárát 380 millió forintos beruházással, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program 35 százalékos támogatásával építették - mondta Sándor Ferenc ügyvezető igazgató az MTI-nek.
    Tájékoztatása szerint a 2006-ban alapított, magánszemélyek tulajdonában lévő kft. 2010-ben vásárolta meg a csődközelben lévő bajai vágóhidat, ahol azóta közel kétmilliárd forintos fejlesztést hajtottak végre. Ennek részeként 2017-ben készült el a cég új vágóhídja, amelynek kapacitása óránként 1600 nyúl levágása. Az üzemben évente 2-2,1 millió állatot vágnak le, ezzel az üzem kapacitása 70 százalékos kihasználtságú. A 183 dolgozót foglalkoztató kft. üzemét a hús ma már 95 százalékban feldolgozott termékként hagyja el - jegyezte meg.
    Sándor Ferenc közlése szerint a társaság 2018-as árbevétele meghaladja a 2017-es 5,5 milliárd forintot. Az árbevétel mintegy 70 százaléka származik exportpiacokról, a bajai nyúlhúst elsősorban Németországban, Ausztriában, Svájcban és a Benelux-államokban értékesítik. A Tetrabbit Kft. idén az előállított nyúlhús mintegy 10 százalékos növelését tervezi - tette hozzá.

Forrás: MTI

A Kínai Vámhivatal a napokban arról tájékoztatta a magyar felet, hogy ismét engedélyezi a kacsa- és libahústermékek Magyarországról történő behozatalát, amely 2015 óta a hazai madárinfluenza-járvány miatt bevezetett tilalom miatt nem volt lehetséges.

A korlátozás feloldásával a korábban Kínába történő kiszállítására engedélyezett három hazai létesítmény kezdheti meg kacsa- és libahús exportját.

A most elért áttöréssel újabb jelentkező baromfihús-előállító üzemek számára is megnyílt a lehetőség a Kínába történő exportra.

Forrás: (AM Sajtóiroda)


Magyarországon van elég UHT-tej, nem volt szükség arra, hogy szlovák tejet hozzon be a Penny Market az országba és irreálisan olcsón árulja - mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke pénteken a közszolgálati rádió adásában.

    Győrffy Balázs hangsúlyozta, képtelenségnek tartják, hogy a német üzletlánc Szlovákiából importált, literenként 135 forintért árult tejének minősége megfelelő legyen. Ez az összeg a kamara számításai szerint még a beszerzési költséget sem fedezi. Amennyiben a Penny nem hagy fel az efféle árképzéssel, az agrárkamara újabb eszközöket keres majd a tiltakozásra - tette hozzá.
    Pillanatnyilag van Magyarországon annyi tej, amivel a belső fogyasztást ki tudják elégíteni - szögezte le. 
    Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a műsorban elmondta, jó üzenet az a nagyon erős termelői összefogás, amely megvédi a magyar tejágazat érdekeit, a magyar kormány ebben 100 százalékban a termelők mellett áll.
    A magyarországi tejtermelés annak ellenére is sikeres ágazat, hogy az elmúlt időszakban az orosz embargó és az európai uniós tejkvóta-rendszer kivezetése egyaránt komoly nehézséget okozott a gazdáknak - tette hozzá Feldman Zsolt.

Forrás: MTI       

Az idén először népszerűsíti kampánnyal a mangalicahús fogyasztását "Egyél jót - a mangalicahús különleges" címmel április 18-ig az Agrármarketing Centrum (AMC) az Agrárminisztérium (AM) támogatásával és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének szakmai közreműködésével - mondta Giczi Gergely, az AMC ügyvezető-helyettese kedden sajtótájékoztatón Budapesten. 

    

A kampánnyal a Magyarországon őshonos sertésfajta különleges ízvilágára, beltartalmi értékeire, az egészséges táplálkozásban betöltött szerepére hívják fel a figyelmet. A belföldi fogyasztás növelése és az ágazat stabilitásának segítése érdekében közel egy hónapon keresztül, 9 áruházban és üzletben kóstoltatnak mangalica termékeket országszerte - ismertette Giczi Gergely.
    Tóth Péter, az egyesület elnöke elmondta, hogy Magyarországon 10 ezer tenyészkocát tartanak, és évi 60-70 ezer hízót nevelnek fel. A magyar sertésállomány 2 százalékát stabilan a mangalicasertés adja. A mangalicahúsból és az abból előállított termékekből származó árbevétel az exporttal együtt mintegy 12 milliárd forintot tesz ki.
    Kiemelte, hogy a nagyüzemekben levágott mangalica sertések fele exportra kerül. Továbbra is a spanyol sonkaszektor jelenti a legnagyobb exportpiacot, 700 tonnát exportálnak oda, ami 30 ezer sonkát és ugyanannyi lapockát jelent. Becslések szerint 300 tonnát értékesítenek az Európai Unió (EU) többi országában, valamint az ázsiai piacokon, főleg Hongkongban, Szingapúrban.
    Kitért arra is, hogy az előállított 60 ezer mangalica nagyrészt házi vágásra kerül, mintegy 30 ezer jut csak el vágóhídra, ebből 10 ezret regionális vágóhidakon dolgoznak fel. A teljes szektor 30 százaléka néhány nagyvállalatnál van, ők viszont túlnyomórészt exportálnak.     Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a Príma hálózatban az elmúlt két évben 20 százalékkal nőtt a mangalica termékekből értékesített mennyiség. Az eddigi tapasztalatok szerint az egyes árucikkek kóstoltatásakor és azt követő időszakban általában több tíz százalékkal bővül a forgalom, ezzel a kampánnyal is hasonló sikerekre számítanak.

 

Forrás:MTI

Újraindulnak a lótenyésztési kutatások Herceghalomban. – derült ki a szerdán tartott lótenyésztési tudományos konferencián a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetében.

A „Fenntartható-e eredményesen a magyar lótenyésztés?” címmel rendezett tanácskozáson Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója úgy fogalmazott, hogy egy olyan témakörről van szó, amely már évszázadok óta mindig is erősen foglalkoztatta és foglalkoztatja ma is az agrártársadalmat.

Napjainkban pedig végre olyan időszakot élünk, amikor tudunk is érdemlegesen tenni azért, hogy egy jó nagyot lépjünk előre a hazai lovas ágazat érdekében és annak tudományos hátországának fejlesztésében egyaránt – hangsúlyozta a főigazgató.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén tavasszal indította el a viziszárnyastartók számára ingyenes, állategészségügyi/járványvédelmi oktatását.


 A képzés résztvevői számára a tananyagot, illetve az előadásokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei készítették el, illetve állították össze. Első lépésként 2019. február 28-án a NAK kecskeméti irodájában tartott tájékoztatót a NÉBIH járványügyi referense, ahol a képzést tartó szakemberek részére átadásra kerültek az oktatási anyagok, illetve a képzéssel kapcsolatos legfontosabb információk.

Az idén tizennégy magyar kiállító vesz részt Japánban a Foodex élelmiszeripari szakkiállításon, amelyen immár 12. alkalommal szervezett közösségi megjelenést az Agrármarketing Centrum (AMC). Bemutatkoznak a magyar liba- és kacsatermékek is.

Az AMC MTI-nek küldött közleménye szerint március 5. és 8. között zajló, kizárólag szakmai látogatóknak szóló eseményen a magyar kiállítók az ázsiai piacon népszerű és jól eladható termékekkel, így például liba- és kacsahúsokkal vannak jelen. Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője kiemelte, hogy Magyarország 2017 óta - amikor Japán volt az OMÉK díszvendége- 2 milliárd eurót is meghaladó kereskedelmi forgalmat bonyolított le  Japánnal, ami tovább emelkedhet. Közép-Európából Magyarország exportál a legtöbbet a kelet-ázsiai országba, mára a Japánba exportáló magyar cégek száma közel félezer.

Nem kaphatnak organikus besorolást a muszlim és a zsidó vallási előírások szerint, elkábítás nélkül levágott állatokból származó húsok - mondta ki kedden az Európai Bíróság.

    Az Európai Unióban általános szabály, hogy az állatot levágás előtt el kell kábítani, ez alól ugyanakkor lehet kivétel vallási okokból. A zsidó kóser és a muszlim halal vágás során az előírások szerint kábítás nélkül ölik le az étkezésre szánt állatokat, amelyeket hagyományosan kivéreztetnek a nyaki ér átvágásával.
    Egy francia állatvédő szervezet 2012-ben kezdeményezte, hogy a halal húsok ne kaphassanak organikus besorolást, ezt a kérelmet azonban többszöri fellebbezés után is elutasították, végül az ügyben eljáró törvényszék az Európai Bírósághoz fordult.
    A luxembourgi bírói testület kedden megállapította, hogy az európai organikus logóval ellátott élelmiszerek előállítása során a legmagasabb követelményeknek kell megfelelni, különösen az állatjólét terén.

A vidék jövője a fiatal gazdák kezében van, a megújuló agrárium egyik zálogát adják - mondta Nagy István agrárminiszter a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya) pénteki konferenciáján, Budapesten.

    Kiemelte, az agráriumban a generációváltás nemzeti ügy, a döntéshozók feladata, hogy biztosítsák a stabil alapot jelentő feltételeket, az eredményes és hosszú távon fenntartható gazdálkodás lehetőségeit.
    Nagy István elmondta, a szaktárca dolgozik azon, hogy a következő időszakban 100 ezer hektárral növekedjen az öntözött területek nagysága Magyarországon, tavasszal útjára indítják a nemzeti öntözési központot, amelynek feladata lesz a termelők segítése a gazdasági és környezeti szempontból is fenntartható öntözéses gazdálkodás megvalósításában.
    Az agrárminiszter szólt arról is, hogy az osztatlan földtulajdon rendezetlensége gúzsba köti a mezőgazdaság versenyképességét, példaként említette, hogy Magyarországon előfordul olyan helyzet is, hogy egy hektár területnek mintegy 300 tulajdonosa van. A helyzet rendezését célzó törvénycsomagot elkészítették, amely a tervek szerint még az idén hatályba léphet - tette hozzá.

Bár az ország keleti felén van jelen a vaddisznó-állományban az afrikai sertéspestis (ASP), azért az esetleges megjelenésre a nyugati országrész vadászainak is érdemes felkészülni. Az ASP-vel kapcsolatos eddigi tapasztalatokat, eredmények tárták fel a NAK szokásos vadgazdálkodási konferenciáján.


A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hagyományos – a Fehova keretében február 7-én idén is megtartott – vadgazdálkodási tanácskozásának egyik fő témája az afrikai sertéspestis vadászatra, a vadgazdálkodásra gyakorolt hatásai volt. Még mielőtt a részletekre kitért volna, Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára hangsúlyozta, ez a jelenlegi áttekintés azért is fontos, mert a dunántúli vadászok az ASP-t csak hírből ismerik, viszont Dunától keletre, főleg a borsodi, szabolcsi és hevesi térségben dolgozó vadászok, vadgazdálkodók küzdenek vele.
– Nem riogatni akarok, csak jelezni, hogy akár a Dunántúlra is átterjedhet, ezért érdemes az ott tevékenykedő kollégákkal is megosztani a tapasztalatokat – jegyezte meg.

 

A NAK kiskérődző-munkacsoportjának megalakulásának elsődleges célja az volt, hogy az évtizedes viták és egymásra mutogatás után lezárjon egy korszakot és új fejezetet nyisson a juh- és kecskeágazat szereplőinek együttműködésében.


A kamara új korszakot nyitott a juhágazat szereplőinek együttműködésében. Sikerült egy asztalhoz ültetni azokat, akik hosszú évekig még erre sem voltak hajlandóak. Másik fontos eredmény a 2015-ben elfogadott és a minisztériumnak is eljuttatott ágazati stratégia, ami kijelöli a szektor fejlesztési irányát.

Az ágazati stratégiában megfogalmazott egyik fontos cél a szakmaközi szervezet létrehozása. A NAK kiskérődző-munkacsoportjának tavaly augusztusi ülésén a résztvevők újfent kinyilvánították, hogy nem halogatható tovább ennek a szervezetnek a létrehozása és ígéretet tettek arra, hogy leülnek egyeztetni a Juh Terméktanács (JTT) alapszabályának átalakításáról. A kezdeti lendület és békülékeny hangulat aztán sajnos gyorsan alábbhagyott és csak novemberben került sor az első egyeztetésre a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség (MJKSz), valamint a JTT képviselői között. Azóta a folyamat megrekedt.
– A kiskérődző-ágazat szereplőinek ki kell végre alakítaniuk egy működő szakmaközi szervezetet – jelentette ki Zászlós Tibor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mezőgazdaságért felelős országos alelnöke a kiskérődző-munkacsoport 2019. február elején tartott ülésén. – Más ágazatokban vannak jó példák, hogyan lehet egy jól működő szakmaközi szervezetet létrehozni. Nehézségek vannak mindenhol, de ezek leküzdése annál könnyebb, minél jobban szervezett egy ágazat

 

Nem jók a csirkehúspiac idei kilátásai, mert világszinten és az EU-ban is túltermelés van – nyilatkozta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BIT) elnök-igazgatója. A jelenlegi helyzet nyomott árakat eredményez.

Az ágazat az elmúlt másfél-két évben jó eredményeket produkált, de tavaly szeptember környékén már látszott, hogy kezdenek felhalmozódni a készletek, amelyek még a legderűlátóbb piaci prognózisok szerint is ki fognak tartani júniusig – állapította meg Csorbai Attila. A piaci folyamatok alakulásában nagy szerepük volt a különböző állatbetegségeknek, így 2017-ben a madárinfluenzának - amelynek hatásait a magyar baromfiágazat az elmúlt évben már maga mögött hagyta -, valamint az afrikai sertéspestisnek (ASP). Az ASP miatti korlátozó intézkedések nyomán az európai piacon ragadt hús letöri a baromfiárakat, és ez szakértők szerint hosszabb ideig meghatározó tényező marad.

 

A szingapúri Agro-Élelmiszer és Állategészségügyi Hatósággal (AVA) kötött megállapodásnak köszönhetően ismét lehetővé vált a magyar vállalatok számára a sertéshús és nem hőkezelt sertéshúskészítmények Szingapúrba történő kiszállítása.

Az előző évekhez hasonlóan idén is lehetőségük van a juhtenyésztőknek – szankciómentesen – 2019. február 1. és március 20. között az anyajuhtartás-támogatás igénylésére, amelyet elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a Magyar Államkincstár e-kérelem kitöltő felületén adhatnak be.


Késedelmes (2019. március 20-a utáni) benyújtás esetén az anyajuhtartás támogatásának összege munkanaponként 1 %-kal csökken. 25 naptári napon túli késedelmes benyújtás esetén a kérelem visszautasításra kerül.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Hangony község külterületén talált vaddisznó tetemében mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma.

    Hozzátették, az új esetet január 13-án, a betegség szempontjából magas kockázatú területen azonosították. Az elmúlt négy hónapban az e területről beküldött több mint 150 - főleg az állománygyérítés során kilőtt vaddisznókból származó - minta eddig mind negatív eredményt adott.  
    Tavaly április végén Heves megyében, májusban Szabolcs-Szatmár-Beregben, majd októberben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében azonosították a vírust. 
    A járványügyi nyomozás folyamatban van. Az országos főállatorvos - a korábbi esetekhez hasonlóan - minden szükséges intézkedést haladéktalanul elrendelt - olvasható a Nébih honlapján. Ezek közé tartozik többek között, hogy kijelölik a fertőzött, valamint azon belül, a járványügyi védekezés szempontjából fontos, szigorúan korlátozott területet. 

Joomla SEF URLs by Artio