A NAK kiskérődző-munkacsoportjának megalakulásának elsődleges célja az volt, hogy az évtizedes viták és egymásra mutogatás után lezárjon egy korszakot és új fejezetet nyisson a juh- és kecskeágazat szereplőinek együttműködésében.


A kamara új korszakot nyitott a juhágazat szereplőinek együttműködésében. Sikerült egy asztalhoz ültetni azokat, akik hosszú évekig még erre sem voltak hajlandóak. Másik fontos eredmény a 2015-ben elfogadott és a minisztériumnak is eljuttatott ágazati stratégia, ami kijelöli a szektor fejlesztési irányát.

Az ágazati stratégiában megfogalmazott egyik fontos cél a szakmaközi szervezet létrehozása. A NAK kiskérődző-munkacsoportjának tavaly augusztusi ülésén a résztvevők újfent kinyilvánították, hogy nem halogatható tovább ennek a szervezetnek a létrehozása és ígéretet tettek arra, hogy leülnek egyeztetni a Juh Terméktanács (JTT) alapszabályának átalakításáról. A kezdeti lendület és békülékeny hangulat aztán sajnos gyorsan alábbhagyott és csak novemberben került sor az első egyeztetésre a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség (MJKSz), valamint a JTT képviselői között. Azóta a folyamat megrekedt.
– A kiskérődző-ágazat szereplőinek ki kell végre alakítaniuk egy működő szakmaközi szervezetet – jelentette ki Zászlós Tibor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mezőgazdaságért felelős országos alelnöke a kiskérődző-munkacsoport 2019. február elején tartott ülésén. – Más ágazatokban vannak jó példák, hogyan lehet egy jól működő szakmaközi szervezetet létrehozni. Nehézségek vannak mindenhol, de ezek leküzdése annál könnyebb, minél jobban szervezett egy ágazat

Az ülés egyik célja az volt, hogy az elakadt tárgyalásoknak újabb lendületet adjon, másrészt a kereskedői kört is bevonja a szakmaközi szervezet létrehozásába. Amint azt Huri Zsolt, az Agrárminisztérium munkatársa elődadásában elmondta, akkor kaphat elismerést egy szakmaközi szervezet, ha az egyéb jogszabályi feltételek mellett a termelői kört legalább 60 százalékban, továbbá a piacot legalább fele részben lefedő feldolgozói és/vagy kereskedői kört integrál. Egy ágazatban csak egy szakmaközi szervezet működhet, ezért sem mindegy, hogy kik hozzák létre és hogyan fog működni.

A szakmaközi szervezet legfontosabb előnyei közé tartozik, hogy az általános versenyjogi szabályok alól kivételek vonatkoznak rá. A szervezet piaci árat nem rögzíthet és tevékenysége nem okozhat piactorzítást. Fontos lehetőség a kiterjesztési jogkör, ami azt jelenti, hogy a belső szabályok a tagságon kívül az ágazat valamennyi szereplőjére kiterjeszthetők, hatósággal kikényszeríthetők, amennyiben adott kör legalább kétharmadát integrálja a szervezet.

A hozzászólásokból kiderült, ki-ki másképpen ítéli meg a Juh Terméktanács múltját és szerepét, de abban egyetértés volt, hogy jelenlegi formájában képtelen ellátni az ágazat reprezentatív képviseletét és csak az alapszabály jelentős átalakításával hozható belőle létre szakmaközi szervezet. A kereskedők közül többen nem vettek részt a megbeszélésen, de ez nem lehet akadálya a munka megkezdésének. 
– Olyan helyzet nem valószínű, hogy a termelői, feldolgozói és kereskedői oldal valamennyi képviselője eljön ezekre a munkacsoport ülésekre és önként csatlakozik bármilyen szervezethez, azonban ettől még a munka elkezdhető és a szakmaközi szervezet alapjai lerakhatók – hangsúlyozta Wagenhoffer Zsombor, a NAK állattenyésztési osztályának országos elnöke. Szerinte később, amikor a szervezet megkezdi működését és látszódnak, illetve érezhetők lesznek a tagság előnyei, jelentősen csökkenni fog a távol maradók és kétkedők tábora.

– A kamara továbbra is elő kívánja segíteni az ágazati szereplők szorosabb együttműködését és a kiskérődző-stratégia megvalósítását, aminek egyik fontos lépése a szakmaközi szervezet létrehozása és működtetése – hangsúlyozta az ülés végén Zászlós Tibor.

Jelentős export

Évente mintegy 600 ezer pecsenyebárányt (18-24 kg) exportálunk, döntő arányban (75%) Olaszországba. Az elmúlt években a nagysúlyú bárányok (27-35 kg) iránt a 3. országokból (pl. Izrael, Líbia, Libanon) növekvő kereslet mutatkozott. A juhhús-exportunk főbb piacai Svájc, Ausztria és Németország. Ezek a vevők egyre nagyobb arányban igényelnek a muzulmán fogyasztóknak eladott halal húst. Kínába és az Arab-öböl országaiba történő húsexport egyik akadálya, hogy nincs jóváhagyott állategészségügyi bizonyítvány. Elhangzott az is, hogy érthetetlen, miért nem adta meg kéknyelv-mentességünket az EU, amikor már több mint három éve nem regisztráltak volt pozitív esetet az országban.

Forrás: MÁSZ

Nem jók a csirkehúspiac idei kilátásai, mert világszinten és az EU-ban is túltermelés van – nyilatkozta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BIT) elnök-igazgatója. A jelenlegi helyzet nyomott árakat eredményez.

Az ágazat az elmúlt másfél-két évben jó eredményeket produkált, de tavaly szeptember környékén már látszott, hogy kezdenek felhalmozódni a készletek, amelyek még a legderűlátóbb piaci prognózisok szerint is ki fognak tartani júniusig – állapította meg Csorbai Attila. A piaci folyamatok alakulásában nagy szerepük volt a különböző állatbetegségeknek, így 2017-ben a madárinfluenzának - amelynek hatásait a magyar baromfiágazat az elmúlt évben már maga mögött hagyta -, valamint az afrikai sertéspestisnek (ASP). Az ASP miatti korlátozó intézkedések nyomán az európai piacon ragadt hús letöri a baromfiárakat, és ez szakértők szerint hosszabb ideig meghatározó tényező marad.

A szingapúri Agro-Élelmiszer és Állategészségügyi Hatósággal (AVA) kötött megállapodásnak köszönhetően ismét lehetővé vált a magyar vállalatok számára a sertéshús és nem hőkezelt sertéshúskészítmények Szingapúrba történő kiszállítása.

Az előző évekhez hasonlóan idén is lehetőségük van a juhtenyésztőknek – szankciómentesen – 2019. február 1. és március 20. között az anyajuhtartás-támogatás igénylésére, amelyet elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a Magyar Államkincstár e-kérelem kitöltő felületén adhatnak be.


Késedelmes (2019. március 20-a utáni) benyújtás esetén az anyajuhtartás támogatásának összege munkanaponként 1 %-kal csökken. 25 naptári napon túli késedelmes benyújtás esetén a kérelem visszautasításra kerül.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Hangony község külterületén talált vaddisznó tetemében mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma.

    Hozzátették, az új esetet január 13-án, a betegség szempontjából magas kockázatú területen azonosították. Az elmúlt négy hónapban az e területről beküldött több mint 150 - főleg az állománygyérítés során kilőtt vaddisznókból származó - minta eddig mind negatív eredményt adott.  
    Tavaly április végén Heves megyében, májusban Szabolcs-Szatmár-Beregben, majd októberben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében azonosították a vírust. 
    A járványügyi nyomozás folyamatban van. Az országos főállatorvos - a korábbi esetekhez hasonlóan - minden szükséges intézkedést haladéktalanul elrendelt - olvasható a Nébih honlapján. Ezek közé tartozik többek között, hogy kijelölik a fertőzött, valamint azon belül, a járványügyi védekezés szempontjából fontos, szigorúan korlátozott területet. 

Várhatóan tavasszal elfogadják az új állattenyésztési törvényt, amely lehetőséget ad arra, hogy a felszabaduló európai piacon a magyar tenyésztőszervezetek megvédjék pozícióikat multinacionális konkurenseikkel szemben, de ehhez összefogás kell.

Az elmúlt év novemberétől új szabályozást vezettek be az Európai Unióban, amely szerint a tenyésztőszervezetek más országokban is megjelenhetnek és toborozhatnak tagokat. Ez lehetőséget és veszélyeket is rejt, ezért olyan szabályozást kell bevezetnünk, amely lehetővé teszi, hogy a magyar tenyésztőszervezetek meg tudják őrizni az előnyeiket – mondta a Világgazdaságnak Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mezőgazdaságért felelős alelnöke. Ezért módosítják tavasszal az állattenyésztési törvényt.

A hazai tenyésztőszervezetek pozícióinak megőrzése csak akkor lehetséges, ha az állattenyésztésben érdekelt szereplők összefognak – hangsúlyozta.

A minisztériumban az elmúlt hónapokban tematikus napokat tartottak a különböző állatfajokat érintő aktuális kérdésekről, amelyeken kiderült, hogy az agrártárca maximálisan nyitott a felmerülő problémák megoldására, és a NAK, a MÁSZ, valamint a tenyésztők hasonlóképpen látják a helyzetet. Zászlós Tibor szerint egy multinacionális vállalat bármikor képes arra, hogy olcsó ajánlatokkal próbáljon piacot szerezni, de a magyar gazdák már kellő tapasztalattal rendelkeznek, hogy ne csábuljanak el.

Adminisztratív könnyebbséget is hoz a hazai állattenyésztőknek az új jogszabály, a papírmunkák egyszerűsödésével több idejük lesz arra, hogy a szakmájukkal foglalkozhassanak, de hogy állategészségügyi státuszunkat megőrizhessük, sőt javíthassuk, továbbra is nagy odafigyelésre lesz szükség – mondta Zászlós Tibor.

Értékelése szerint 2010 óta javult az állattenyésztés helyzete, amiért az agrárkormányzat és a kamara sokat tett – a tejválságot például az Európában a legmagasabb egy literre jutó támogatással sikerült átvészelni –, de továbbra is fontos feladat, hogy növeljük a feldolgozott áruk mennyiségét. Az állatlétszám emelése is cél, de a minőségre kiemelten kell figyelni nemcsak az állattartásnál, hanem a tenyésztésben is. Ehhez fejleszteni kell a laborhálózatot, ki kell bővíteni a genomikai ivadékvizsgálatok alkalmazását.

Az állattenyésztők szintén kiemelt feladata megfelelni a munkaerőhiányból adódó kihívásoknak. Hosszabb távon enyhítheti a helyzetet, ha a gyerekeket már kiskorukban elkezdik az állattenyésztés felé orientálni, bemutatva a szakma szépségeit. Meg kell győzni a fiatalokat, hogy nem embertelenek a munkakörülmények, és vannak kiváló munkakörök az állattenyésztésben számukra is.

Forrás: vg.hu

Január 1-től 18 százalékról 5 százalékra mérséklődik az ESL (hosszabban eltartható) és az UHT (ultrapasztőrözött) tejek forgalmi adója az elfogadott jogszabály szerint - közölte az Agrárminisztérium (AM).
Az agrártárca korábban azt is közölte, hogy az intézkedéstől a kereslet és a fogyasztás növekedését, valamint az ágazat fehéredését és az importált tejek visszaszorulását várja.
Az AM szerint az áfa-csökkentés mintegy 100 magyar tejipari vállalkozás versenyképességét erősíti bel- és külföldön.
A minisztérium szerint a mérséklés a fogyasztók számára a jó minőségű magyar tejhez való hozzáférés mellett megtakarítást is jelent. Egy átlagos négyfős magyar család mintegy 45 ezer forintot fordít évente tejekre, az intézkedés számukra mintegy 6-7 ezer forint megtakarítást eredményezhet.
Az áruházláncok, a törvényi előírásokkal összhangban, az áfa-csökkentést teljes mértékben átadják a vásárlóknak, akik így január 2-tól alacsonyabb áron juthatnak majd a termékekhez.

Forrás: MTI

A magyar halfogyasztás egyharmada a karácsonyi ünnepekhez köthető, ugyanakkor fontos lenne, hogy a lakosság hétköznapi táplálkozásába, a kultúrába is beépüljön - mondta Nagy István agrárminiszter szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten. 

    A miniszter kiemelte, hogy a friss magyar hal egész évben rendelkezésre áll, azonban a lakosság halfogyasztása a legtöbbet fogyasztó országokhoz képest alacsony, tizedannyi hal fogy egy évben, az európai fogyasztás mintegy harmada. A szaktárca az ágazati szereplőkkel mindent megtesz a fogyasztás ösztönzése érdekében - tette hozzá.        

 Nagy István közölte, hogy az év elején 27-ről 5 százalékra csökkentették az étkezési hal áfáját. A miniszter szerint fontos lenne, hogy ne csak az ünnepekkor fogyasszanak a lakosok halat. Ahhoz, hogy a kultúrába beépüljön, el kellene érni, hogy minden péntek a halfogyasztás napja legyen.    

 Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke elmondta, hogy a karácsonyi időszakban a ponty mellett egyre népszerűbb a szürke és az afrikai harcsa. Egyre nagyobb a kereslet a feldolgozott termékek iránt, ennek ellenére a MA-HAL több mint 40 településen, 70 értékesítési ponton szervez idén közvetlen termelői élőhal-értékesítést a fogyasztók kedvező árú kiszolgálásának érdekében. Az értékesítési pontok a szervezet honlapján érhetők el - fűzte hozzá.     

Az elnök rámutatott, hogy ugyan a termelési költségek növekedésével a haltermékek nettó ára 5-7 százalékkal emelkedett, de ebből a fogyasztók nem érzékelnek semmit, mert az általános forgalmi adó (áfa) csökkentés miatt a tavalyihoz hasonló áron, vagy olcsóbban juthatnak a haltermékekhez. Elsősorban a hipermarketek folytatnak árversenyt, a pontyot jelenleg ezer forint alatti beszerzési áron is el lehet érni. A haltermékeket drágítja a feldolgozás, a pontyszelet jelenleg 2200-2500 forint körül mozog - ismertette.    

 Közölte, hogy Magyarországon mintegy 26 ezer hektáron tenyésztenek halat, amelyek a külpiacokon is népszerűek, jelentős mennyiséget, mintegy 30 millió eurónyi édesvízi halat értékesítenek a környező országokban év közben. A fő vevők közé tartozik Románia, Ausztria, Lengyelország és Németország. A termelők örömmel vennék, ha csökkenne az export, és minél több halat tudnának a belföldi piacon elhelyezni.     

Németh István kiemelte, hogy Magyarország az afrikaiharcsa-termelést tekintve vezetőnek számít Európában, emellett az országban termelik a harmadik legtöbb pontyot Európában, Lengyelország és Csehország után.     Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője emlékeztetett, hogy a 2023-ig, hét éven át tartó kampány indult a halfogyasztás népszerűsítése érdekében. A többi európai országhoz képest rendkívül szerény a magyar halfogyasztás, egy főre számítva alig hét kilogramm, amely jellemzően az adventi és karácsonyi időszakhoz köthető. A Kapj rá! kóstoltató roadshow 34 helyszínen népszerűsítette a halfogyasztást, idén a kampánnyal 1,5 millió embert értek el - tette hozzá. 

Forrás: MTI

Az Agrárminisztérium a baromfiágazat szakmai szervezeteivel egyeztetve már 2018 áprilisában kezdeményezte Brüsszelben a jelenlegi program helyébe lépő új, 2025-ig tartó támogatási programot az eddigihez hasonló szakmai tartalommal, de emelt támogatási kerettel.

A 2007 óta működő, nemzeti forrásból finanszírozott, baromfi állatjóléti támogatási program jóváhagyása ez év végén jár le, ezért szükségessé vált egy új támogatási program jóváhagyatása, egyben a 2018 év végéig hatályos program lezárása. A 2019-2025 közötti időszakra szóló új támogatási program jóváhagyási eljárásában az Európai Bizottság és Magyarország közötti szakmai egyeztetések még folyamatban vannak, annak érdekében, hogy a beváltan alkalmazott állatjóléti intézkedések a jövőben is folytathatók legyenek.

 

Bejelentette a nemzeti húsgalambprogram elindítását Nagy István agrárminiszter szombaton Budapesten, a Nemzeti Kisállat Kiállításon.

A tenyészévet záró rendezvényen a tárcavezető közölte, hogy a Szárnyaló gazdaság néven induló kezdeményezéshez a húsgalambtenyésztők csatlakozását várják. A programot - tette hozzá - a vidék megtartó erejének támogatásán túl az is indokolja, hogy a galambhús világszerte keresett és jól jövedelmező termék.

A galambászat hagyományai Magyarországon évszázadokra nyúlnak vissza, a szaktudás mellett a takarmánytermelő területek is adottak, így ez a tevékenység újabb megélhetési lehetőséget jelenthet a vidéken élők számára - hangsúlyozta a miniszter.

A nyúlhús ízletes és egészséges, alacsony koleszterintartalmú, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, éppen ezért kiváló állati fehérjeforrás – emelte ki Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár a IX. Országos Nyúlkiállításon, Mosonmagyaróváron.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a nyúlhús nem csupán a boltok polcairól származhat, mivel a nyúl könnyen tartható gazdasági állat, így otthoni körülmények között is lehet egészséges, tökéletes fehérjeforrást jelentő nyúlhúst előállítani.

A hazai gasztronómiában sajnos még nem kellően elterjedt a nyúlhús és a nyúl belsőség. Nem véletlen tehát – és talán ez a legfontosabb segítség – hogy a kormány promóciós, kóstoltatási és gasztronómiai kampányokat indított a hazai nyúlhús-fogyasztás növelésére. Célunk a jelenlegi, évi fejenként 20 dekagrammos fogyasztás legalább 50 dekagrammosra növelése. Emellett ahol tudunk, segítünk a nyúltenyésztőknek és –tartóknak, és támogatást adunk a tenyész-növendéknyulak beállításához, vagy a vakcinázás költségeinek csökkentéséhez – fogalmazott az államtitkár.

Stabil a pulykaágazat helyzete az idei nem túl kiemelkedő év ellenére, ugyanakkor a versenyképességének növelése és a fogyasztásösztönzés döntő jelentőségű a jövő szempontjából - közölte a Magyar Pulykaszövetség az MTI-vel.

    A szövetség az amerikai hálaadás ünnepének apropójából ismertette, hogy Magyarországon a pulykaágazat stabilitása annak köszönhető, hogy a felvásárlási árak igazodnak a piaci folyamatokhoz, a költségek jelentős részét kitevő takarmányárakhoz. Az idén a tavaszi nehéz időszakot július végével keresletnövekedés váltotta fel, ennek következtében csökkentek a raktárkészletek, ami stabilizálta az árakat és lehetőséget teremtett a felvásárlási árak emelésére is. A felvásárlási piacot a 44. héten kilogrammonként 370-382 forintos árak jellemezték.

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége Zászlós Tibort, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnökét választotta meg új elnökének. Az ernyőszervezet küldöttközgyűlésén az agrárminiszter a készülő állattenyésztési törvényről tájékoztatott.


Elnökválasztó küldöttközgyűlést tartott november 13-án a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ), mert még májusban a korábbi MÁSZ-elnök, Farkas Sándor agrárminiszter-helyettesé való kinevezése miatt lemondott megbízatásáról.

A rendezvény köszöntőjében Nagy István agrárminiszter elmondta, hogy az új állattenyésztési törvény megalkotásánál fontos szempont volt, hogy az uniós rendelet szabta keretek között a lehető legjobban védje és segítse a magyar tenyésztőket és a hazai tenyésztés-szervezési rendszer megerősítését.
– A jogszabály kiemelt hangsúlyt fordít az őshonos fajtáink védelmére, megőrzésére –hangsúlyozta a miniszter. – A jogalkotási eljárás még folyamatban van, ám az állattenyésztési tevékenységben ez nem okoz fennakadást. Az uniós jog elsőbbséget élvez, de nem helyezi hatályon kívül a nemzeti szabályozást, így az állattenyésztési törvény és végrehajtási rendeletei hatályban maradnak mindaddig, amíg az új hazai szabályozás hatályossá nem válik.

Kína elismeri Magyarország madárinfluenza-mentes státuszát, így a víziszárnyasokból (kacsából és libából) készült termékek újra megjelenhetnek az ázsiai ország piacán. Nagy István agrárminiszter a Han Changfu kínai mezőgazdasági miniszterrel való találkozót követően Sanghajban hangsúlyozta, hogy a madárinfluenza hatásainak kifutásával a Kínába irányuló baromfiexport újra növekedési pályára állhat.

A felek a megbeszélésen megállapodtak a tudományos és technológiai együttműködések fellendítésének, valamint az e-kereskedelemben rejlő lehetőségek kiaknázásának részleteiről is.

Az agrárminiszter a Magyar-Kínai Üzleti Fórum megnyitóján kiemelte, hogy a magyar-kínai hivatalos és üzleti kapcsolatok is a hosszú távú bizalomra, a személyes összeköttetésekre épülnek, ezért különösen fontos, hogy az első sanghaji Kína Nemzetközi Import Kiállításon Magyarország díszvendégként mutathatja be termékei és szolgáltatásai legjavát.

A fórumon Nagy István egyeztetett a világ egyik legnagyobb online kereskedelmi  áruház, az Alibaba kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatójával, David Baumgarttal a magyar élelmiszeripari termékek internetes áruházakban való megjelenésének bővítéséről.

Forrás:(AM Sajtóiroda)



A tejhasznosítású juh- és/vagy kecsketartók számára 2018. október 29-én új pályázati felhívás jelent meg a Széchenyi2020 honlapon. A felhívás célja a tejhasznosítású juh- és/vagy kecsketartás támogatása, továbbá az állatjóléti intézkedések megvalósítása révén a kiskérődző tejágazat hatékonyságának további növelése.


Megjelent a VP3-14.1.1.-18 kódszámú, ,,A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás" című pályázat.

A támogatást igénylő által tartott – ENAR adatbázisban nyilvántartott, 1 éves kort betöltött – tejhasznosítású anyajuhok és/vagy anyakecskék után 3 éven keresztül, támogatási évente állategységenként, a támogatási kérelem kedvező elbírálását követően 2021-ig, meghatározott mértékű támogatás vehető igénybe, amennyiben az állattartó a felhívásban leírt kötelezettséget vállal és annak eleget tesz. A minimálisan támogatható állatlétszám 2 állategységnek – azaz 14 állatnak – megfelelő támogatható állategyed.

Joomla SEF URLs by Artio