A magyar sertéshús japán szállítási lehetőségeiről tárgyalt Budapesten a japán agrártárca élelmiszerbiztonsági és fogyasztóvédelmi hivatalának főigazgatója - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) pénteken az MTI-vel. 

    Arai Yutaka a KKM külső piacok fejlesztéséért és koordinálásáért felelős miniszteri biztosával, Budai Gyulával tárgyalt. A megbeszélések fő témája a regionalizáció volt, amelynek lényege, hogy állategészségügyi problémák, járványok esetén csak a fertőzött területről tiltják meg a hús és a hústermékek kiszállítását, nem az egész országból. 
    Magyarország az első uniós tagállam, amely megállapodott Japánnal a regionalizációról, az egyezség azonban még csak a baromfihúsra terjed ki, a sertésre nem - emelték ki a közleményben.
    Budai Gyula a közlemény szerint jó esélyt lát a megegyezésre a 
sertéshúsra vonatkozóan is, köszönhetően annak, hogy a magyar állategészségügyi szabályozás az EU-n belül is a legszigorúbbak egyike. Megjegyezte, hogy a Magyarországon talált sertéspestises állatok mind vaddisznók voltak, házi sertésben sehol sem mutatták ki a betegséget.
    A miniszteri biztos a regionalizációs megállapodás fontosságát azzal indokolta, hogy Japán a magyar élelmiszeripari termékek elsőszámú piaca Európán kívül, ám a tavalyi sertéspestis jelentősen visszavetette a kivitelt. Magyarország 2017-ben 113,3 millió dollár értékben exportált élelmiszert Japánba, ennek döntő része (90 millió dollár) volt a sertéshús. 2018-ban a sertéspestis következtében áprilisban elrendelt kiviteli korlátozás miatt a szigetországba irányuló élelmiszeripari export 44 százalékkal, 63 millió dollárra csökkent. 
     A KKM Kínával, Vietnámmal és Dél-Koreával is hasonló megállapodásról tárgyal, a sikeres egyeztetések több tízmilliárd forintnyi új üzletet hozhatnak a magyar sertés-ágazat cégeinek - olvasható a közleményben.

Forrás:MTI

   A gazdák nem elég tőkeerősek ahhoz, hogy az alternatív tojótyúktartásra álljanak át, a váltás rövid időn belül hatalmas befektetést igényelne, hiszen a magyar termelés 90 százaléka ketreces tartásból származik - mondta a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke az M1 aktuális csatornán szerdán.

    Pákozd Gergely kifogásolta, hogy semmilyen szakmai egyeztetés nem történt az áruházláncok bejelentése előtt, miszerint rövid időn belül beszüntetik a ketreces tartásból származó tojások árusítását. Döntésüket azzal magyarázták, hogy a szabadtartás fenntarthatóbb, kevésbé terheli a környezetet, azonban erről még mindig folynak viták, nem csak a tojáságazatban, de az egész mezőgazdaságban - tette hozzá az alelnök. 
    Kérdésesek az úgynevezett alternatív termelési módok, hiszen így a tojótyúkoknak nagyobb területre és több takarmányra van szükségük, vagyis az energiafelhasználás is jóval magasabb lesz - fűzte hozzá. 
    Érthetetlennek tartják az állatjóléti indokokat is, mivel az Európai Unióban nagyon szigorúak a szabályok, és 2012-ben le kellett cserélni a tojótyúk-technológiát, éppen az állattartási körülmények javítása érdekében - jegyezte meg Pákozd Gergely.

Forrás: MTI

Az idei hódmezővásárhelyi kiállításon húsz tenyésztőszervezet közel 250 tenyésztője mutatta be tenyészállatait. A kiállítás megnyitójában az is elhangzott, hogy a vidékfejlesztési program keretében csaknem 120 milliárd forintot különítettek el az állattartó gazdaságok beruházásaira.

Antal Gábor a szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója a megnyitó során megjegyezte, hogy a kiállítás színvonalas megszervezése minden évben nagy kihívás, de az idei évben még nagyobb a felelősség, hiszen ebben az évben a hódmezővásárhelyi kiállítást az OMÉK társrendezvényeként nevezték ki. - Elmondta, hogy a kiállításon immár harmadik alkalommal rendeznek az agrár-felsőoktatási intézmények közötti versenyt. A fiatalokkal kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy egyre nagyobb az érdeklődés részükről, szervezett formában 1761 diák látogatott el az eseményre.

Felhívta a figyelmet arra, hogy több mint 500 kiállító és 50-60 ezer látogató vesz részt a rendezvényen évről évre, így mára az ország legjelentősebb vidéki kiállításává nőtte ki magát. Ebben az évben 24 országból érkeztek kiállítók és látogatók. – közölte Antal Gábor

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere úgy fogalmazott, hogy büszkeség a hódmezővásárhelyieknek a rendezvény, amely a város legjelentősebb turisztikai eseményévé nőtte ki magát és ebben a közép-európai régióban kiemelkedő állattenyésztési kiállításként tartják számon. Emlékeztetett arra, hogy honnan is indult el a kiállítás egykor, amelyet ma már közel 18 hektáros területen rendeznek meg. Beszélt arról is, hogy egyre nagyobb nemzetközi érdeklődés övezi a kiállítást és rámutatott a hazai mezőgazdaság kihívásaira is.

Ondré Péter az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója szerint a hódmezővásárhelyi kiállítás mára fogalommá nőtte ki magát. Nem csupán az állattenyésztés seregszemléje, az állattenyésztők szellemi műhelye is egyben ahol hasznos eszmecserét folytathatnak a résztvevők.

Elmondta, hogy az OMÉK minőségében is szakmaiságában is kibővül, idén már állattenyésztési előrendezvénye a népszerű Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok.

A baromfiágazat az egyik legfontosabb szektora a magyar gazdaságnak, ezt támasztja alá, hogy 2018-ban a baromfiágazat adta az agrárium kibocsátásának több mint 14 százalékát - mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkár a baromfi világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián pénteken, Budapesten.

Az államtitkár a Baromfi Termék Tanács és Szakmaközi Szervezet, valamint a Baromfi és Tojástermelők Szövetsége által szervezett rendezvényen kiemelte: a magyar és a kínai kormány április végén Pekingben aláírt egy, a magyar baromfitermékek kínai kivitelét lehetővé tevő kétoldalú megállapodást, amely új piacokat nyithat a hazai baromfiágazat előtt.

Feldman Zsolt beszámolt arról is, hogy az ágazat külkereskedelmi mérlege 150 milliárd forint többlettel zárt tavaly, és hogy a baromfi állatjóléti támogatási programoknak köszönhetően 2018-ban 14,7 milliárd forintot fizettek ki az ágazat szereplőinek. Ugyanerre a célra idén összesen több mint 13 milliárd forintot irányoztak elő. A baromfitartók áprilisban több mint 2300 támogatási kérelmet nyújtottak be.

A magyar állattenyésztés ünnepe, a folyamatos innovációs képesség megjelenítője a XXVI. Alföldi Állattenyésztési Napok, amely idén az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) társrendezvényeként várja a szakmai kiállítókat és az érdeklődő közönséget – fogalmazott Feldman Zsolt, a május 9-11-e között tartandó esemény sajtótájékoztatóján Hódmezővásárhelyen.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a 26 év óta megrendezett állattenyésztési napokat a magyar állattenyésztés legnagyobb szabású vidéki rendezvényeként említette. Mint fogalmazott, a több évtizedes sikeres esemény garanciát jelent és méltóvá teszi arra, hogy az idei OMÉK társrendezvénye legyen. Az itteni megjelenéshez az agrártárca segítséget ad a tenyésztő szervezeteknek.

 Az Agrárminisztérium (AM) és a nyúl terméktanács célja, hogy a nyúlágazatban a jelenlegi 4-4,5 millióval szemben 2022-re hétmillió vágóállatot tenyésszenek a hazai termelők - mondta az agrárminiszter kedden Baján.

    Nagy István a Tetrabbit Kft. új csomagolóraktárának átadásán hozzátette: 2018 fordulópont volt a magyar nyúlágazatban, amikor kilábalt az évekig tartó válságból.
    A tárca vezetője felidézte: az elmúlt években állategészségügyi problémák veszélyeztették az ágazatot. Az Agrárminisztérium komoly erőkkel dolgozott a válság megoldásán: kibővítették a vakcinatámogatásokat és bevezették az állategészségügyi szolgáltatásokat. Mára sikerült megállítani az anyaállomány csökkenését, és kis mértékben növelni a vágónyúl mennyiségét - hangsúlyozta.
    Szólt arról is, hogy a magyar nyúltenyésztés kifejezetten exportorientált, az itthon előállított, évi mintegy tízezer tonna nyúlhús 97-98 százaléka külföldi fogyasztókhoz kerül. Ezért az ágazat stabilitása a hazai fogyasztás növekedésétől is függ. Elmondta, szeretnék elérni, hogy az évi átlagos 20 dekagrammos magyar nyúlhúsfogyasztás legalább fél kilogrammra emelkedjen.

A Kínai Vámhivatal a napokban arról tájékoztatta a magyar felet, hogy ismét engedélyezi a kacsa- és libahústermékek Magyarországról történő behozatalát, amely 2015 óta a hazai madárinfluenza-járvány miatt bevezetett tilalom miatt nem volt lehetséges.

A korlátozás feloldásával a korábban Kínába történő kiszállítására engedélyezett három hazai létesítmény kezdheti meg kacsa- és libahús exportját.

A most elért áttöréssel újabb jelentkező baromfihús-előállító üzemek számára is megnyílt a lehetőség a Kínába történő exportra.

Forrás: (AM Sajtóiroda)


Magyarországon van elég UHT-tej, nem volt szükség arra, hogy szlovák tejet hozzon be a Penny Market az országba és irreálisan olcsón árulja - mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke pénteken a közszolgálati rádió adásában.

    Győrffy Balázs hangsúlyozta, képtelenségnek tartják, hogy a német üzletlánc Szlovákiából importált, literenként 135 forintért árult tejének minősége megfelelő legyen. Ez az összeg a kamara számításai szerint még a beszerzési költséget sem fedezi. Amennyiben a Penny nem hagy fel az efféle árképzéssel, az agrárkamara újabb eszközöket keres majd a tiltakozásra - tette hozzá.
    Pillanatnyilag van Magyarországon annyi tej, amivel a belső fogyasztást ki tudják elégíteni - szögezte le. 
    Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a műsorban elmondta, jó üzenet az a nagyon erős termelői összefogás, amely megvédi a magyar tejágazat érdekeit, a magyar kormány ebben 100 százalékban a termelők mellett áll.
    A magyarországi tejtermelés annak ellenére is sikeres ágazat, hogy az elmúlt időszakban az orosz embargó és az európai uniós tejkvóta-rendszer kivezetése egyaránt komoly nehézséget okozott a gazdáknak - tette hozzá Feldman Zsolt.

Forrás: MTI       

Az idén először népszerűsíti kampánnyal a mangalicahús fogyasztását "Egyél jót - a mangalicahús különleges" címmel április 18-ig az Agrármarketing Centrum (AMC) az Agrárminisztérium (AM) támogatásával és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének szakmai közreműködésével - mondta Giczi Gergely, az AMC ügyvezető-helyettese kedden sajtótájékoztatón Budapesten. 

    

A kampánnyal a Magyarországon őshonos sertésfajta különleges ízvilágára, beltartalmi értékeire, az egészséges táplálkozásban betöltött szerepére hívják fel a figyelmet. A belföldi fogyasztás növelése és az ágazat stabilitásának segítése érdekében közel egy hónapon keresztül, 9 áruházban és üzletben kóstoltatnak mangalica termékeket országszerte - ismertette Giczi Gergely.
    Tóth Péter, az egyesület elnöke elmondta, hogy Magyarországon 10 ezer tenyészkocát tartanak, és évi 60-70 ezer hízót nevelnek fel. A magyar sertésállomány 2 százalékát stabilan a mangalicasertés adja. A mangalicahúsból és az abból előállított termékekből származó árbevétel az exporttal együtt mintegy 12 milliárd forintot tesz ki.
    Kiemelte, hogy a nagyüzemekben levágott mangalica sertések fele exportra kerül. Továbbra is a spanyol sonkaszektor jelenti a legnagyobb exportpiacot, 700 tonnát exportálnak oda, ami 30 ezer sonkát és ugyanannyi lapockát jelent. Becslések szerint 300 tonnát értékesítenek az Európai Unió (EU) többi országában, valamint az ázsiai piacokon, főleg Hongkongban, Szingapúrban.
    Kitért arra is, hogy az előállított 60 ezer mangalica nagyrészt házi vágásra kerül, mintegy 30 ezer jut csak el vágóhídra, ebből 10 ezret regionális vágóhidakon dolgoznak fel. A teljes szektor 30 százaléka néhány nagyvállalatnál van, ők viszont túlnyomórészt exportálnak.     Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a Príma hálózatban az elmúlt két évben 20 százalékkal nőtt a mangalica termékekből értékesített mennyiség. Az eddigi tapasztalatok szerint az egyes árucikkek kóstoltatásakor és azt követő időszakban általában több tíz százalékkal bővül a forgalom, ezzel a kampánnyal is hasonló sikerekre számítanak.

 

Forrás:MTI

Újraindulnak a lótenyésztési kutatások Herceghalomban. – derült ki a szerdán tartott lótenyésztési tudományos konferencián a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetében.

A „Fenntartható-e eredményesen a magyar lótenyésztés?” címmel rendezett tanácskozáson Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója úgy fogalmazott, hogy egy olyan témakörről van szó, amely már évszázadok óta mindig is erősen foglalkoztatta és foglalkoztatja ma is az agrártársadalmat.

Napjainkban pedig végre olyan időszakot élünk, amikor tudunk is érdemlegesen tenni azért, hogy egy jó nagyot lépjünk előre a hazai lovas ágazat érdekében és annak tudományos hátországának fejlesztésében egyaránt – hangsúlyozta a főigazgató.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén tavasszal indította el a viziszárnyastartók számára ingyenes, állategészségügyi/járványvédelmi oktatását.


 A képzés résztvevői számára a tananyagot, illetve az előadásokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei készítették el, illetve állították össze. Első lépésként 2019. február 28-án a NAK kecskeméti irodájában tartott tájékoztatót a NÉBIH járványügyi referense, ahol a képzést tartó szakemberek részére átadásra kerültek az oktatási anyagok, illetve a képzéssel kapcsolatos legfontosabb információk.

Az idén tizennégy magyar kiállító vesz részt Japánban a Foodex élelmiszeripari szakkiállításon, amelyen immár 12. alkalommal szervezett közösségi megjelenést az Agrármarketing Centrum (AMC). Bemutatkoznak a magyar liba- és kacsatermékek is.

Az AMC MTI-nek küldött közleménye szerint március 5. és 8. között zajló, kizárólag szakmai látogatóknak szóló eseményen a magyar kiállítók az ázsiai piacon népszerű és jól eladható termékekkel, így például liba- és kacsahúsokkal vannak jelen. Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője kiemelte, hogy Magyarország 2017 óta - amikor Japán volt az OMÉK díszvendége- 2 milliárd eurót is meghaladó kereskedelmi forgalmat bonyolított le  Japánnal, ami tovább emelkedhet. Közép-Európából Magyarország exportál a legtöbbet a kelet-ázsiai országba, mára a Japánba exportáló magyar cégek száma közel félezer.

Nem kaphatnak organikus besorolást a muszlim és a zsidó vallási előírások szerint, elkábítás nélkül levágott állatokból származó húsok - mondta ki kedden az Európai Bíróság.

    Az Európai Unióban általános szabály, hogy az állatot levágás előtt el kell kábítani, ez alól ugyanakkor lehet kivétel vallási okokból. A zsidó kóser és a muszlim halal vágás során az előírások szerint kábítás nélkül ölik le az étkezésre szánt állatokat, amelyeket hagyományosan kivéreztetnek a nyaki ér átvágásával.
    Egy francia állatvédő szervezet 2012-ben kezdeményezte, hogy a halal húsok ne kaphassanak organikus besorolást, ezt a kérelmet azonban többszöri fellebbezés után is elutasították, végül az ügyben eljáró törvényszék az Európai Bírósághoz fordult.
    A luxembourgi bírói testület kedden megállapította, hogy az európai organikus logóval ellátott élelmiszerek előállítása során a legmagasabb követelményeknek kell megfelelni, különösen az állatjólét terén.

A vidék jövője a fiatal gazdák kezében van, a megújuló agrárium egyik zálogát adják - mondta Nagy István agrárminiszter a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya) pénteki konferenciáján, Budapesten.

    Kiemelte, az agráriumban a generációváltás nemzeti ügy, a döntéshozók feladata, hogy biztosítsák a stabil alapot jelentő feltételeket, az eredményes és hosszú távon fenntartható gazdálkodás lehetőségeit.
    Nagy István elmondta, a szaktárca dolgozik azon, hogy a következő időszakban 100 ezer hektárral növekedjen az öntözött területek nagysága Magyarországon, tavasszal útjára indítják a nemzeti öntözési központot, amelynek feladata lesz a termelők segítése a gazdasági és környezeti szempontból is fenntartható öntözéses gazdálkodás megvalósításában.
    Az agrárminiszter szólt arról is, hogy az osztatlan földtulajdon rendezetlensége gúzsba köti a mezőgazdaság versenyképességét, példaként említette, hogy Magyarországon előfordul olyan helyzet is, hogy egy hektár területnek mintegy 300 tulajdonosa van. A helyzet rendezését célzó törvénycsomagot elkészítették, amely a tervek szerint még az idén hatályba léphet - tette hozzá.

Bár az ország keleti felén van jelen a vaddisznó-állományban az afrikai sertéspestis (ASP), azért az esetleges megjelenésre a nyugati országrész vadászainak is érdemes felkészülni. Az ASP-vel kapcsolatos eddigi tapasztalatokat, eredmények tárták fel a NAK szokásos vadgazdálkodási konferenciáján.


A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hagyományos – a Fehova keretében február 7-én idén is megtartott – vadgazdálkodási tanácskozásának egyik fő témája az afrikai sertéspestis vadászatra, a vadgazdálkodásra gyakorolt hatásai volt. Még mielőtt a részletekre kitért volna, Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára hangsúlyozta, ez a jelenlegi áttekintés azért is fontos, mert a dunántúli vadászok az ASP-t csak hírből ismerik, viszont Dunától keletre, főleg a borsodi, szabolcsi és hevesi térségben dolgozó vadászok, vadgazdálkodók küzdenek vele.
– Nem riogatni akarok, csak jelezni, hogy akár a Dunántúlra is átterjedhet, ezért érdemes az ott tevékenykedő kollégákkal is megosztani a tapasztalatokat – jegyezte meg.

 

Joomla SEF URLs by Artio