Országos húsmarhatenyésztési konferenciát tartottak a Magyar Állattenyésztők Szövetsége és partnerei 2018. október 18-án, Keszthelyen. Többek között szó volt, az uniós állattenyésztési rendeletről és hatásairól.
Kétségtelen, új korszak kezdődik novembertől a tenyésztés-szervezésben, a tagországokban ugyanis életbe lép az Európai Unió új állattenyésztési rendelete. Ez alapvetően meghatározza a hazai szabályokat, természetesen a húsmarha ágazat területén is – hangzott el a keszthelyi Országos Húsmarhatenyésztési konferencián, melyet a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetsége, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Pannon Egyetem Georgikon Kara közösen rendezett.
A szervezők képviseletében dr. Wagenhoffer Zsombor, a MÁSz ügyvezető igazgatója, a NAK állattenyésztési osztályának elnöke köszöntötte az érdeklődőket, majd házigazdaként dr. Polgár J. Péter, a Georgikon Kar dékánja szólt a jelenlévőkhöz, hangsúlyozva: öröm, hogy manapság már a marhahússal kapcsolatos minőségi kérdések kerülnek előtérbe hazánkban. Ez így van rendjén, az előrelépéshez elengedhetetlen, hogy az árualap minden szempontból kiváló legyen.
Szavait követően Tarpataki Tamás, az Agrárgazdasági Minisztérium mezőgazdaságért felelős helyettes államtitkára tartott előadást a húsmarha-ágazat fejlesztését célzó kormányzati intézkedésekről, valamint a tenyészállat előállítás és forgalmazás új jogszabályi kereteiről. Beszélt a szarvasmarha- (és húsmarha-) ágazat helyzetéről, mondván: 2010 óta jelentős mértékben nőtt az állomány, ahogy az élő állat exportja is. A húskivitel azonban még mindig alacsony szinten van. Úgy fogalmazott: az előrelépéshez a magasabb hozzáadott érték irányába kell elmozdulni. A helyettes államtitkár szólt az agrárium támogatási rendszeréről, annak várható változásairól, s az élelmiszer-biztonságról. Utóbbival kapcsolatosan kiemelte: alapvetően jó a helyzet, s fontos, hogy ez így is maradjon. A közös agrárpolitikával kapcsolatosan azt mondta: annak jövőbeni működése nagyban függ attól, hogy milyen források állnak majd rendelkezésre. Anglia EU kilépése miatt valószínűleg szűkülnek a pénzügyi lehetőségek az agráriumra nézve is.
Szakmai szervezetek a tenyésztők szolgálatában: a francia példa címmel Lionel Giraudeau, a FBAS igazgatója tartott előadást. Megemlítette az új EU rendelet általi kihívásokat, veszélyeket, s vázolta a lehetőségeket, teendőket is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdasági alelnöke, Zászlós Tibor a szervezet által az elmúlt időszakban foganatosított és tervezett, a tenyésztőket segítő intézkedésekről szólt, kiemelve: a támogatásaikat a jövőben is biztosítani kívánják. Bognár László, HFTE ügyvezető igazgatója, Szarvasmarhatenyésztés szervezése a 21. században, a Holstein-fritz példája címmel tartott előadást, megemlítve, hogy nem kőnnyű a helyzet, társadalmi és szakmai kihívásoknak egyaránt meg kell felelniük.
A konferencia az előadók és a hallgatók közti „párbeszéddel” zárult.
Forrás: (MÁSZ/nak.hu)
