A munkaerőhiány enyhítése, a halfeldolgozás szintjének emelése, a hazai halfogyasztás növelése – többek között ezek a fő céljai az egymással stratégiai együttműködési megállapodást kötött NAK-nak és MA-HAL-nak.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) stratégiai együttműködési megállapodást kötött 2018. május 24-én, Akasztón, jelképesen az ottani horgászpark és halgazdaság területén.
A most kötött – megújított – megállapodásban a NAK és a MA-HAL közös célként rögzítette többek között a haltermékek népszerűsítését, illetve a halgazdálkodás és a halfeldolgozás fejlesztését. Kiemelten fontosnak tartják továbbá, hogy a gazdálkodók, feldolgozók számára rendelkezésre álljanak a szükséges támogatások, illetve az azok igénybevételét segítő kamarai szolgáltatások, megfelelő szaktanácsadás. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program pályázati révén jelentős beruházásokra nyílik lehetőség, amik szükségesek is ahhoz, hogy a magyar hal versenyképes legyen a külföldi termékekkel. Valamint a feldolgozóipar fejlesztésével az egész ágazat erősödhet.
– A magyar hal keresett külföldön is, ugyanakkor az ágazat versenyképességének növeléséhez fejlesztésekre van szükség. Ebbe haltermeléstől a feldolgozásig, illetve a belső fogyasztás ösztönzése és az export javítása is beletartozik. Ami a hazai fogyasztást illeti, bőven van mit javítani, hiszen magyarországi 6-7 kg/fő éves halfogyasztás messze elmarad az uniós 20-25 kilós átlagtól – fogalmazott Győrffy Balázs, a NAK elnöke a megállapodás aláírásakor.
A kamara vezetője az eddigi együttműködésről megjegyezte, hogy közös sikernek tekinthető a vízkészletjárulék díjának módosítása, amiért sokat küzdöttek. Ennek kapcsán Németh István, a MA-HAL elnöke elmondta, hogy ha a korábbi mértékű díjakat kellett volna a termelőknek kifizetni, akkor bizony a jövedelmezőségüket tették volna kockára, illetve akkor veszélybe került volna a MAHOP 16 milliárdos keretének lehívása is.
A kamarával közös jövőbeli célokról Németh István elmondta, hogy a halfeldolgozók számát szeretnék növelni, és ha ez létrejönne, akkor az 5-10 százalékkal is megemelheti a hazai halfogyasztást. Emellett szeretnék elérni, hogy a közfoglalkoztatottak is alkalmazhatók legyenek az őszi halászati idénymunkákra, ami a munkaerőhiányt enyhítené.
A hazai tógazdaságok és az intenzív üzemek termelése évente közel 25 ezer tonna hal, amelyből mintegy 17 ezer tonna az étkezési célú. Az étkezési célú hal jelentős része exportra kerül; jelenleg halhiány alakult ki, ezért a magyar élő hal keresett a nemzetközi piacon. A rohamosan fejlődő intenzív akvakultúra az étkezési haltermelésből mintegy 3 ezer tonnát állít elő. Magyarországon pontyból termelnek a legtöbbet, ez adja a tógazdasági termelés 75-80 százalékát; az intenzív termelés nagyját, 80 százalékát pedig az afrikai harcsa teszi ki. Hazánk a második legnagyobb pontytermelő Európában, illetve az afrikai harcsa termelésével is előkelő helyen szerepel. Hazánkban mintegy 24 ezer hektár a halastavak területe, emellett a halászatilag hasznosított természetes vízterület nagysága nagyságrendileg 140-145 ezer hektár. A tógazdaságok négyötöde három régióban (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld) üzemel.
Forrás: (nak.hu/RF)
