A húsmarha- ágazat után érdeklődőknek egyik felmerülő kérdése szokott lenni, hogy lehet-e manapság kisebb méretű gazdasággal érvényesülni ebben a szektorban. Az ágazat abban a szerencsés helyzetben van, hogy itt a kisebb és nagyobb gazdaságok számára egyaránt van perspektíva. Ezt igazolta vissza a XXIV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon a Mozsi Major néven sokak által ismert limousin törzstenyészet. Az eredményeik azért is figyelemre méltóak mivel a gazdaság nem is olyan rég indult, egészen pontosan 2011 őszén fogtak bele a tenyésztésbe. Az Ormánságban felépített gazdaság Hódmezővásárhelyen elért sikerei tanúskodnak arról, hogy nagy eredmények egy kisgazdaságban is születhetnek.
A kiállítás elmúlt négy évében Blonde d’Aquitaine fajta nyerte el a húsmarhatenyésztési nagydíjat.A XXIV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon azonban ez másképp alakult, hiszen a Mozsi major tulajdonában lévő Limousin fajtájú Pullo nevű bika kapta idén ezt az elismerést. A nagydíjas bika a Gyöngysziget Kft. tenyészetéből került a Mozsi Majorba vérfrissítés céljából. Pullo tehát jó vételnek bizonyult, hiszen anagy bika kategóriában is első helyezést kapott és az összesített limousin bika kategóriában is első helyezést ért el.
Az összetett verseny első helyezettje a tenyészbika kategóriában és egyben a limousin fajta győztese az 1399-es kat. számú felnőtt limousin bika, tenyésztője Gyöngysziget Kft., Nagybaracska, tulajdonosa Mozsgai József, Sellye.
Pullo és tulajdonosa a médiaérdeklődés közepette
Az összesített limousin bikák versenyében II. helyezést ért el Roland a Mozsi Major saját tenyésztésű bikája. A fiatal bikakategóriában pedig első helyezést kapta meg. A gazdaság díjait tovább bővítette a limousin üsző kategóriában Tündi harmadik helyezése.
Roland 2016. március 4-én. született
A Mozsi Majorban nem is reménykedtek ilyen eredményekben mivel először vettek részt kiállítóként Hódmezővásárhelyen, így elsősorban tapasztalatszerzés volt a fő célkitűzésük. –Árulta el a szombati napon Mozsgai József a haszonallatinfo.hu portálnak
„ Tulajdonképpen szerettünk volna megbizonyosodni jó-e a kiválasztott irány, amelyen elindultunk, amit kigondoltunk magunknak. Jó-e a szemem a tenyészállatok kiválasztására és a takarmányozási stratégiánkkal képesek vagyunk-e egy ilyen rangos versenyen megfelelő kondícióval részt venni. Ezekre a kérdésekre akartunk válaszokat kapni. Nem is gondoltuk volna, hogy ekkora megerősítést kapunk.”- mondta Mozsgai József
Először saját tenyésztésű bikájával kapcsolatban kérdeztük meg a tenyésztőt. Elmondta, hogy a fiatal bika azt a bírálatot kapta, hogy kiváló izmoltsággal rendelkezik, nagyon finom csontozata van az állatnak.
A tenyésztő hozzátette azt is, hogy Roland anyjának és nőivarú testvéreinek nagyon jó a tejtermelő képessége, tőgyalakulása. Szerinte benne van Rolandban mindaz a genetika, ami a jó tejtermeléshez fontos és ezt tovább tudja adni – persze ezt a gondolatot genetikai vizsgálattal alá kell majd támasztani. Megjegyezte azt is, hogy a gazdaság indulásánál Magyarországról származó állománnyal kezdték meg a tenyésztői munkát. Megemlítette, hogy a hazai anyaállományra jellemző, hogy a marmagasság elmarad a francia állatokétól.
Roland esetében is, ahogy a küllemi bírálati pontszámokon is látszott a marmagasság volt az amiben gyengébb volt, az összes többi tulajdonságában szinte maximális pontszámokat kapott.
Roland felvezetés közben
Ennek a tulajdonságnak a javítására vásárolták Pullo tenyészbikájukat, a bika minden bizonnyal tovább növeli majd a marmagasságot és izmoltságot. A tenyésztő hozzátette azt is, hogy a ráma és izmoltság növelése rontó hatással van a tejtermelő képességre.
„ Azt gondolom, hogy Pullo bikánk leszármazott üszőit, ha Roland fedezné a jövőben, akkor azzal még előrébb juthatnák, magasabbak és még inkább izmoltak lehetnek majd az egyedek. Az izmoltságot nem rontja le Roland mert finom csontozatú nagyon izmolt állatról beszélünk. A marmagasságon pedig talán nem ront annyit, mint amennyit tud javítani a tejtermelő képességen.”- érvelt a tenyésztő
Mozsgai József úgy látja,ha ezt a két bikát megfelelően tudja alkalmazni a gazdaságában akkor lehet, hogy az utódok között néhány év múlva olyan állat lesz amelynek köszönhetően hosszú távon érhet el hasonló sikereket.
Roland 720 kg-al zárta az STV-t .
Hódmezővásárhelyre úgy érkezett a sellyei tenyésztő, hogy Roland nevű bikáját árulni fogja, a kiállítás előtt már kapott érte 1,2 milliós ajánlatot. Ennek ellenére nem adta el mivel meg akarta mérettetni a kiállításon, másrészt még jobb ajánlatra várt. Végül a rendkívül pozitív bírálatnak és az elért helyezésnek következtében arra a döntésre jutott, hogy Roland mégsem kerül eladásra, inkább beilleszti saját tenyésztési programjába.
„ Igazság szerint, ha az ember elad egy jó tenyészbikát abból egyszer keresett pénzt, ha megfelelően be tudja illeszteni a tenyésztési stratégiájába, akkor sokszor hozhat pénzt.”- mondta Mozsgai József
Gazdaságában nem csak természetes fedeztetést alkalmaznak. A genetikai változatosság elérése miatt végeznek inszeminálást minőségi szaporítóanyaggal. Jellemzően az üszőket szokták inszeminálni, ha visszaivarzik valamelyik, akkor a bika dolga következik.
Végezetül elmondta, hogy a kiállítás idejére még vártak elléseket a gazdaságában. Idén többségében üszők születtek náluk, de reménykedett abban, hogy újabb bikáknak örülhet mire hazaér. Azt is elárulta, hogy Roland nevű bikáján genomvizsgálatot tervez a kiállítás követően, hogy a bikával szemben megalapozottan támasszon elvárásokat.
A XXIV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok alatt hatalmas érdeklődés övezte a tenyésztőt és állatait, hiszen amikor először felkerestük díjazott bikái helyénél, akkor éppen rengetegen bombázták őt kérdésekkel.
Mozsgai József rendhagyó módon Pullo mellől válaszolt, hol hosszabban, valamikor meg rövidebben egy-egy érdeklődő kérdésére. Mondhatni, hogy szakmai kiselőadás kerekedett ki, mert sok mindenről volt szó abban a fél órában. Az említésre került témákból összefoglaltuk pár gondolatsort arról mi is hangzott el akkor.
Érdeklődők Pullo boxa körül
Érkezésemkor éppen arról mesélt Mozsgai József az érdeklődőknek, hogy a tenyészbika jelölt csapatukból heresérülés miatt vágásra került Kritóf nevű bikájuk. A 13 hónapos bika brutto élőtömege egy napos pihentetés után 634 kilogramm volt. Vágás utáni meleg csontos hús tömege 434 kilogramm volt. Megjegyezte, hogy a limousin fajtának fehér a faggyúja, ami a hentesüzletek pultjában előnyt jelent más fajtákkal szemben.
Elmondta, az érdeklődőknek, hogy jelenleg olyan kereslet van a tenyészállataikra, hogy tovább kell fejleszteniük anyaállományukat ahhoz, hogy ki tudják elégíteni ezeket az igényeket. Ezért az üszőket megtartják a bikákhoz pedig előjegyzésben lehet hozzájutni. Megemlítette, hogy úgy próbálta felépíteni gazdaságát, hogy a tenyésztői munkáját figyelemmel tudják követni mások is, így nagyon jól tudja a leendő vevő mit kaphat tőle. Jelenleg harminc tehén van a gazdaságában és szeretné 50-60 létszámúra növelni az állományát. Idén körülbelül 10 darab üszőt tervez megtartani. – Megjegyezte, hogy a harmincas tehénlétszám a francia törzstenyészeteknél átlagosnak számít.
Egy úr megkérdezte tőle, hogy milyen korban kerülnek eladásra az üszői. Erre Mozsgai József úgy válaszolt,hogy meglátja akkor éppen milyen árak lesznek jellemzőek. Amennyiben jó az ár akkor választási korban 250-300 kilogramm körül kerülnek értékesítésre az üszők, de az is lehet, hogy éves korban kerülnek eladásra, amikor már 400-450 kilogramm körüli súlyban vannak. Kétéves korúakat nem értékesít, azok minden bizonnyal a saját állományát növelik tovább. – tudtuk meg
Általában 24-26 hónapos korban indul a termékenyítés náluk. Május végén kerül a bika a tehenek közé és augusztus végéig vannak együtt a gulyában. Megemlítette, hogy Franciaországban szokás az, hogy 3 éves korban kezdik el termékenyítést. Véleménye szerint a kétéves kort mindenképp érdemes kivárni az első termékenyítéshez.
Egy fiatalember a nehézellések előfordulására is rákérdezett, amire a tenyésztő úgy válaszolt, hogy nincs ilyen jellegű probléma náluk. Segédeszköz az elléseknél mindösszesen egy kötél, amivel mindent meg lehet oldani. Eddigi tapasztalatai alapján úgy látja, körülbelül 10 százaléknál fordul elő, hogy az átlagnál nagyobb a borjú.
Megjegyezte azt is, hogy nagyon gyors a genetikai előrehaladás a limousin fajta esetében. Úgy fogalmazott, hogy ami öt évvel ezelőtt a szakirodalomban le volt írva a fajtáról az ma már a múlt. Utalt arra, hogy a genetikai fejlődést meggyorsította a genomvizsgálatok alkalmazása. Beszélt többek között arról is, hogy gazdaságában nem támogatja a szarvatlan genetika alkalmazását. Azon a véleményen van, hogy a szarvatlan genetika mellett csökken az állat végtömege és a marmagasság, így kiáll a szarvalt genetika mellett. A fülkrotália behelyezésekor, pár napos korban pasztával szarvatlanítja a borjakat. – Volt aki a vérmérséklettel kapcsolatban kérdezett tőle.
Mozsgai József szerint gazdafüggő kinél milyenek az állatok, nevelés kérdése az egész. Úgy látja, ha a borjúval napos korától fogva megfelelően foglalkoznak, akkor nem lehet gond vele később sem. Természetesen a napi szintű foglalkozás csak kisgazdasági keretek mellett lehetséges – ez az egyik nagy előnyük a nagyobb gazdaságokkal szemben. Részletezte azt is hogyan takarmányozzák állataikat és beszélt arról is ő hogyan alakította ki kezelőfolyosóját. Elhangzott az is a kötetlen beszélgetésben, hogy aki esetleg most indul, tizenötös tehénlétszámnál már érdemes egy bikát tartania. Csak úgy záporoztak a kérdések az érdeklődők felől, ahogy szombat délután az eső. Végül tovább kellett indulnunk, így az összefoglalónkba ennyi fért.
Gervai Péter – haszonallatinfo.hu
