A KSH adatai szerint a gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, míg a 34 év alattiak aránya csupán 6,1 százalék. Nagy szükség van tehát a mezőgazdaságban a fiatalokra. Különösen igaz ez az állattenyésztésben. – Megkérdeztünk egy szakértőt és néhány állattartót a fiatal gazda pályázat kapcsán, időközben a pályázat feltételeiben is változás történt.
Az utolsó pillanatban jelentős változások
Március első hetében a fiatal gazdáknak szóló pályázat módosult. Több szigorítás történt benne, így a lehetséges pályázók köre is bizonyos szinten megváltozott, leszűkült. Sokan tervezték, hogy igénybe vennék a fiatal gazda pályázat segítségét, a szigorúbb feltételek hatására valószínűsíthető, hogy jóval kevesebben nyújtják be pályázatukat első körben, mint ahogy az a módosítás előtt történt volna.
„A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás” című pályázati felhívás támogatási kérelmeinek benyújtási időszaka első körben 2017. március 16-tól tart a hónap végéig. A beadási sorrend nem számít, csak is a tartalmi szempontokat és a pályázatok minőségét veszik figyelembe.
A fiatal gazda pályázat után érdeklődve az állattenyésztőket érintő változásokkal kapcsolatban a Gordius Solutions Tender Kft. szakmai vezetője, Magyar Tibor adott tájékoztatást.
„ A pályázat feltételein végbement szigorítások egyrészt az üzemméret igazolásával kapcsolatosak. A pályázni kívánó állattartóknak már nincs meg az a lehetőségük, hogy napi állatlétszámot igazoljanak. Éves átlaglétszámmal kell igazolnia a pályázónak a 6000 STÉ értéket.” – mondja Magyar Tibor
A szakember felhívta a figyelmet arra, ez nem jelenti azt, hogy kizárólag azok pályázhatnak, akik már 12 hónappal ezelőtt rendelkeztek állatállománnyal. Ahol féléves időszakban volt 12 ezer euró STÉ értéknek megfelelő állatállomány, ott is megfelelnek az éves átlagban elvárt minimális termelési potenciálnak.
Sokan a március eleji beadásra számítva már februárban elindították a vállalkozásukat, kialakították a minimális üzemméretet, de mivel csak néhány hónapja gazdálkodnak, így nem nyújthatják be pályázatukat. Nehézséget jelent a gazdák szerint az is, hogy a pályázat feltételei közé tartozik az a kikötés, amely azt írja elő, hogy 12 hónapnál nem régebben kiváltott egyéni vállalkozóival lehet beadni a pályázatot. Tehát aki most kiváltotta a vállalkozóit és egy éven belül nem tudja összehozni az éves átlagnak és minimális termelési potenciálnak megfelelő állatállományát, akkor egy év múlva már nem fog tudni pályázni, ha lesz egyáltalán még lehetőség.
Ponthatárok alakulása
A gazdálkodó fejében felmerülő kérdés, hogy mennyi lehet majd a ponthatár, amivel már nyerni lehetne. A ponthatárok a beadási időszak függvényében is változhatnak. Most a márciusi benyújtási szakasz esetében Magyar Tibor szerint a módosítások következtében nagyon alacsony ponthatárokra lehet számítani, mivel jelentősen csökkent azok száma, akik maradéktalanul megfelelnek az újabb feltételeknek.
Azt tudni lehet előre, hogy a maximális pontszám 100 pont lesz, ez két részre osztható. A tartalmi- és értékelési szempontokért 45 pont járhat, míg a hibátlan üzleti tervért 55 pont. Nyilvánvalóan minél többet vállal valaki, annál több pontja lesz, és annál nagyobb eséllyel nyerhet. Viszont a fő kérdés az, hogy mennyire fenntartható, teljesíthető hosszú távon az, amit magára vállal a fiatal gazdálkodó.
Az előző évekhez képest szigorúbb szankciókra számíthatnak azok a gazdálkodók, akik nem felelnek meg a pályázatukban vállaltaknak. Alaposan át kell gondolnia a pályázónak, mi az, aminek meg tud felelni valójában. A ponthatárt meghatározó tényezők között most még csupán a meghirdetett keretösszeget ismerjük, ami 37,75 milliárd forintot jelent. Ez körülbelül 3000 pályázónak adna lehetőséget, hogy megvalósítsa terveit. Ez a másik befolyásoló tényező a ponthatárokat illetően, hogy mennyi lesz konkrétan a beérkezett pályázatok száma. Ezzel párhuzamosan a pályázatok minősége a meghatározó. A pályázatok pontozásra kerülnek minőségük alapján, majd az elért összpontszám szerint kialakul egy sorrend. A pályázat jelenlegi feltételei mellett Magyar Tibor nem számít arra, hogy gyorsan kimerülne a keret. Sokan régóta várták ezt a pályázati lehetőséget, érdeklődtünk néhány állattartónál terveikről, elképzeléseikről.
Nem akarjuk túlvállalni magunkat
Édesapa és fia regisztrált kistermelőként tejelő szarvasmarhát tartanak családi gazdaságukban. A tejet kilencven százalékban feldolgozzák színvonalas kis sajtműhelyükben. A helyi piacokon értékesítik a sajtokat és túrót. Jelenleg 13 tehén és 7 üsző van az istállóban. Meghagyták a borjakat, mivel szeretnének kialakítani egy kisebb tehenészetet, ami harminc egyedből állna. – Ám a jelenlegi ágazati helyzet végett bizonytalanok a további fejlesztést illetően.
Kistermelői szinten úgy érzik, nem igazán tudnak többet értékesíteni negyven kilométeres körzetükön belül. Napi 500 liter tejet kellene termelni ahhoz, hogy kijöjjön hozzájuk a tejeskocsi. Az előző évben adminisztratív hiba miatt egy pont hiányzott a nyeréshez az egyetemi végzettségű pályázónál. Idén már más pályázatíró mellett döntöttek, munkája hatszázezer forintot jelentene. A vállalásokon sokat tanakodtak a családban, mi teljesíthető és mi nem. A család véleménye szerint a pályázat biztosabb nyerési esélyéhez egyes többlet pontokért olyan vállalásokat kellene tenniük, amit megvalósíthatatlannak éreznek. Az ökológiai termelés és a minőségrendszerben való részvétel lehetőségét eleve kizárták. Munkaerő alkalmazása szóba került, mivel munkát tudnának adni.
„Nagyon meg kell gondolni ki mit vállal. Pályáznánk, de nem minden áron. Úgy látjuk,hogy körülbelül 80-85 pontot össze tudnák szedni, kérdés mennyi lehet az a ponthatár ami nyerhet.” – mondja a gazdálkodó
Jelen pillanatban a legnagyobb gondot az értékesítésben látja a gazda. Bizonytalannak ítélik meg azt a 2-3 évet, mire elérnék azt a tejtermelési nagyságrendet, amiért eljönne hozzájuk a felvásárló. Abban az esetben, ha 100-110 forintos tejfelvásárlási árak lennének, akkor nem hajolgatnának a sajtkádak fölött.
Ha nyerünk gyorsabban, ha nem akkor lassabban haladunk
Fiatal pár határozott elképzeléseiben sok minden szerepel, kisgazdaságukban sokféle állat megtalálható. Úgy gondolják, hogy a fiatal gazda pályázat egy lökést adhatna terveiknek, aminek fő célja lenne a húsmarha tenyészállat-előállítás. Mellette lenne egy kisebb kecskeállomány és négy tejelő tehén. Jelenlegi tevékenységük egy része a tejfeldolgozás, nem is kívánnak felhagyni vele, mivel már kialakult vevőkörük van az általuk készített kecsketejes szappanra is.
A húsmarhák közül a limousin fajtát választanák. Tíz egyeddel indulnának és harmincra szeretnék idővel növelni az állományt. Szerencsés helyzetben vannak mert hetven hektáros legelőn tudnak majd gazdálkodni. A páros férfi tagja nevében kerülne beadásra a pályázat, aki a harmadik évtől kezdve lenne főállású egyéni vállalkozó. Itt az ökológiai gazdálkodás lehetőségét sem vetették el, amibiztos, hogy megújuló energiát alkalmaznának. Termelői csoporthoz nem kívánnak csatlakozni.
„ Az üzleti tervre 55 pontot lehet kapni, mi úgy számolunk, ebből 52-53 pont meglenne. Olyan pályázatíró céget kerestünk, amelyik sikergaranciát vállal az általa készített pályázatra. Addig nyújtják be az adott pályázatot, míg az nem nyer”- mondja a fiatal gazda
A pályázatíró cégnek összesen egymillió forintot kellene fizetniük. A húsmarha piacot feltérképezték és úgy látják, jó lehetőségek vannak ebben az ágazatban. Az induló állomány tíz tehén és egy bika költsége körülbelül 5-6 millió forintot igényelne. Céljuk határozott, ha megkapják a pályázati összeget, ha nem, akkor is marad a tervük a jövőre nézve.
Nulláról nem könnyű
Sok fiatal számára csalódást jelent, hogy a most induló pályázat kizárólag azokat a gazdálkodókat támogatja, akik már egy minimális termelési potenciállal rendelkeznek.
Tény, hogy az állattartásban perspektívát látó fiataloknak nincs könnyű dolguk 2017-ben. Ma már a legtöbb ágazatban jóval nagyobb állománylétszám szükséges egy életképes gazdaság eredményes működtetéséhez.
„ Abban az esetben, ha hiányzik a családi gazdálkodói háttér, akkor nagyon nehéz manapság létrehozni nulláról egy jól működő gazdaságot. Még abban az esetben is, ha meg tudnánk felelni a minimális 6000 STÉ értéknek, mivel 12 millió forint nem minden esetben fedezi a beruházások költségeit”– mondja el a véleményét egy állattenyésztő technikus végzettséggel rendelkező fiatalember
A Békés megyei őstermelő néhány sertést tart háztáji jelleggel. Nagy fehér kocák és egy-két mangalica van az udvarában. Elmondása szerint az utcájában régen szinte mindenkinél volt sertés a háznál, most tudomása szerint már csak ő tart. Régóta tervezi, hogy vásárol egy tanyát a faluja határában és ott komolyabban foglalkozna állattartással. Van tapasztalata nyúltenyésztésből, sertéstartásból, de igazából ő is a húsmarhát választaná. Egy barátjával közösen tartottak már magyar tarka marhákat, de a közös gazdálkodás nem működött egy idő után, inkább önállóan folytatná. Megjegyezte, a minimális termelési potenciállal kapcsolatban, hogy ha valaki ennek próbál megfelelni, akkor a különböző állatok-ágazatok között árértékben mekkora különbségek vannak. Persze átlátja, hogy a Standard Termelési Érték az ágazatok kibocsátását fejezi ki és a hozzáadott érték alapján vannak meghatározva a számok, de akkor is aránytalannaktartja az ágazatok befektetési igényei közötti különbségeket.
Megemlítette, hogy kíváncsiságból kiszámolta hány anyanyúl kellene a 6000 STÉ értékhez és hány kétévesnél idősebb szarvasmarha, illetve üsző.
„ Nyúl esetében ötven anyanyúl elég lenne az induláshoz, míg szarvasmarhánál ebben az esetben 17 egyedre lenne szükség, ami beruházási értékben ég és föld a kettő.” – jegyzi meg a fiatalember
A húsmarhák között úgy látta, igazán jó tenyészállatért legalább 600 ezer forintot kellene fizetnie egyedenként. Nyúl esetében egy marha árából meglenne az induló állomány, ám ebben nem lát üzletet. Régen működött nyúlfelvásárlás a falujában, de ez már évek óta megszűnt. Különben is úgy tudja nyúlból legalább 500 – vagy 1000 anyás telepméret az amivel el lehet tartani talán egy családot. A húsmarha- ágazat vonzó számára, de mérlegelve lehetőségeit úgy látja, most még nem tudná megvalósítani az elképzelését még a pályázati összeg segítségével sem, így ő nem indul a pályázaton. Mivel szeret munkája mellett sertéseivel foglalkozni egyelőre megmarad az őstermelői szinten.
Ahány fiatal annyi cél, a nehézségek ellenére azért érzékelhető, hogy sokan tudtak élni a korábbi pályázatok adta lehetőségekkel. Remélhetőleg a fiatal gazda pályázat keretösszege minél több állattenyésztő sikeres jövőjét segíti elő.
haszonallatinfo.hu – Gervai Péter
