A húsvét előtti napokban megrendezésre került „Merre tovább sertéságazat?” elnevezésű konferencián a sertéságazat jelenlegi helyzetéről az elmúlt évek eredményeiről és a jövőbeli lehetőségekről egyaránt hallhattak a résztvevők.
Daróczi László, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy a Földművelésügyi Minisztérium (FM) öt ével ezelőtt indította útjára a sertéshús fogyasztásösztönző kampányát. A marketing feladatok elvégzését az Agrármarketing Centrumra (AMC) bízta.
Az idei évben február elején indult el a kampány a SIRHA rendezvényen. A kampány elemei között televíziós és rádió reklámok,online és print hirdetések,külföldi és hazai kiállításokon való részvétel,kóstoltatások és a közösségi média alkalmazása is megtalálható.
A kampány részeként szervezett sertéságazatot érintő szakmai konferenciák jó lehetőségeket teremtenek az ágazatban felmerülő kérdések kibontakozására az információk megosztására. Éppen ezért az AMC az ilyen jellegű konferenciákat a következő években is szervezni fog az anyagi lehetőségei függvényében. – tudtuk meg
Daróczi László, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője nyitóbeszédében úgy fogalmazott,hogy az FM és ágazat szereplőinek munkájának és a kampánynak köszönhetően elmozdulás figyelhető meg az ágazatban még hozzá pozitív irányba.
A konferencia nyitó előadásában Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára visszatekintést adott,hogy 2010 óta hogyan alakult az ágazat helyzete.
Elsőként a mezőgazdaság összteljesítményéről szólt, elmondta, hogy a tavalyi évben a második legnagyobb kibocsátási értéket értük el. Megjegyezte, hogy 2010-hez képest nőtt a foglalkoztatottság 22 százalékkal és az agrár külkereskedelem kedvezően alakult. Az agrárexport folyó áron 52 százalékkal növekedett, tehát szép eredmények születtek. A beruházásokkal kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy az utóbbi években fejlődő tendencia volt megfigyelhető, remélhetőleg 2018-ban tovább fog növekedni a beruházások száma. –bizakodott Czerván György
Az agrár külkereskedelem terén a tavalyi esztendő rekord év volt. Czerván György megemlítette azt is, hogy tartósan 2012 óta 8 milliárd euró körül van az ágazat export értéke. Az elmúlt 8 évben az agrárexportunk szerkezete is kedvező irányba mozdult el ugyanis a kész és a félkész termékek aránya az agrárexporton belül növekedett.
Beszámolt a sertésállomány alakulásáról egészen az uniós csatlakozástól számítva. A sertéságazat uniós piaci helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy a termelői árak elsősorban kelet – ázsiai növekvő keresletnek és a belső keresletnövekedésnek köszönhetően 2018 február közepe óta újra növekednek a termelői árak az unióban. A vágások száma uniós szinten 1 százalékkal csökkent az előző évben. Szakértői vélemények szerint a vágások száma év végére újra növekedni fognak.
A hazai vágásokkal kapcsolatban elmondta, hogy növekedés volt megfigyelhető az elmúlt időszakban. – Tavaly összesen 4,76 millió sertés került a hazai vágóhidakra. Jó hírként hangzott el, hogy az anyakoca vágások száma 20 százalékkal csökkentek. A sertéspiaci helyzethez kapcsolódva elmondta, hogy 2017-ben a termelői árak 11 százalékkal emelkedtek, de sajnos mint tudjuk volt honnan emelkednie az árnak. – tette hozzá az államtitkár
Megjegyezte,hogy a jelenlegi árak már nyereséges termelést tesznek lehetővé tehát úgy tűnik az árcsökkenés megfordult.
Az élősertés termelői ára élősúlyban 2018 tízedik hetében közel 400 forint volt. Az előadásában mutatott felvásárlási árakról szóló ábra jól mutatta mennyire hektikus ár volt jellemző az elmúlt négy évben.
Czerván György előadásában a naturális mutatókról is beszélt. A számokat 2010-es évhez viszonyítva mutatta be. Szinte minden mutatónál fejlődés látható, más országok eredményeire is rámutatott, ezekből azt lehetett látni, hogy van még tennivaló az ágazatban. – fűzte hozzá
A támogatások kapcsán elmondta, hogy sajnálatos módon a sertéstenyésztés közvetlen uniós forrásokkal nem támogatható, ezért a nemzeti költségvetésből lehet az ágazat helyzetén segíteni. Megemlítette, hogy a hízósertés állatjóléti támogatás 6 milliárd forintról 9,1 milliárd forintra emelkedett. Bevezetésre került a tenyészkoca állatjóléti támogatás ezzel 8,6 milliárd forinttal több jutott az ágazatnak. Hozzátette, hogy további támogatást ad a Földművelésügyi Minisztérium többek között a tenyésztés-szervezésére, állati hullák ártalmatlanítására és állatbetegségek megelőzésére.
Beszélt az az ÁFA-csökkentés hatásairól és végezetül a megoldandó feladatokról, többek között a termelékenység fokozásáról mind pedig a termékpálya szervezettségének javításáról.
A konferencia további részében négy előadást hallhattak a résztvevők. Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke a genetikai háttérről és versenyképesség kapcsolatáról beszélt.
Nagy Tibor, a Bonafarm Zrt. agrárigazgatója arról beszélt, hogyan működik a Bonafarm sertésintegrációja. Elmondta,hogy milyen hosszú távú terveik vannak amelynek megvalósításával a jelenlegi évi félmilliós hízósertés kibocsátásukat 900 ezerre emelve meghatározó tényezőivé tudnak válni a Közép-Kelet Európai régióban.
Prohászka Balázs, a Kométa 99 Zrt. gazdasági igazgatója a feldolgozói oldalról beszélt a versenyképességről a beruházások és termékfejlesztés fontosságáról és a minőségi termék előállításról.
Csillag-Vella Rita, a Gfk ügyfélkapcsolati igazgatója előadásában az aktuális sertéshúsfogyasztási trendekről számolt be. Elmondta, hogy a GFK évről évre jelentést készít Európa mintegy 42 országának vásárló erejéről. Ezáltal konkrét adatokkal lehet alátámasztani, hogy az utóbbi években igen jelentősen megnőtt a hazai fogyasztói vásárlóerő.
Az előadásokat követő kerekasztal beszélgetésen részt vettek a konferencia előadói valamint Tarpataki Tamás, az FM agrárpiaci főosztályvezetője, Babati Zoltán, a VHT elnöke aki egyben a Babati és Társa Kft ügyvezető-tulajdonosa. – Számos témát érintve arról beszéltek, hogy mi mindenre van szükség ahhoz, hogy a versenyképesség növelhető legyen.
A hazai sertésállomány a tavalyi év végére csupán a 2,9 millió egyedet közelítette meg. Ahhoz, hogy a mostani holtpontról elmozdulás történjen nélkülözhetetlen az innováció. Emellett a szaktudás fejlesztésére, hatékony piacszervezésre,megfelelő termékfejlesztésre és integrált termelésre feltétlenül szükség van.
haszonallatinfo.hu/Gervai Péter
