2023. szeptember 27. szerda
Haszonállat Info
HIRDETÉS
Nincs találat
Összes eredmény
  • Főoldal
  • Agrárhírek
  • Agrár rendezvények
    • Összes rendezvény
    • Állatvásár
    • Árverés
    • Börze
    • Fesztiválok
    • Fórum
    • Kiállítás
    • Konferencia
    • Lovasnapok
    • Szakmai nap
    • Szimpózium
    • Tanácskozás
    • Tenyészszemle
    • Tudományos napok
    • Workshop
  • Haszonállat Magazin
  • Linkek
  • Mezőgazdasági pályázatírásÚJ
  • Főoldal
  • Agrárhírek
  • Agrár rendezvények
    • Összes rendezvény
    • Állatvásár
    • Árverés
    • Börze
    • Fesztiválok
    • Fórum
    • Kiállítás
    • Konferencia
    • Lovasnapok
    • Szakmai nap
    • Szimpózium
    • Tanácskozás
    • Tenyészszemle
    • Tudományos napok
    • Workshop
  • Haszonállat Magazin
  • Linkek
  • Mezőgazdasági pályázatírásÚJ
Nincs találat
Összes eredmény
Haszonállat Info
Nincs találat
Összes eredmény

Kezdőlap » Agrárhírek » Méheket érintő veszélyekre figyelmeztet a Beporzók napja

Méheket érintő veszélyekre figyelmeztet a Beporzók napja

Méheket érintő veszélyekre figyelmeztet a Beporzók napja

A tenyésztett és vadon élő méhek állománya mind Európában, mind Észak-Amerikában jól láthatóan csökkent az elmúlt évtizedekben. Mivel kultúrnövényeink beporzását jórészt e rovarok végzik, egyedszámcsökkenésük jelentős élelmezési problémákat is felvet. A beporzó rovarok védelmét tekintve a természetes élőhelyek helyreállítása, változatos méhlegelők kialakítása, valamint a növényvédő szerek használatának csökkentése hozhatna áttörést

.

A beporzók kapcsán a hétköznapokban általában csak a háziméhek jutnak eszünkbe, ám fontos tudni, hogy a világon több mint 20 ezer, hazánk és a Kárpát-medence területén pedig mintegy 700 méhfaj fordul elő. A legtöbb virágos növény beporzását nemcsak a mezőgazdasági kultúrákban, de a természetközeli élőhelyeken is ezek a rovarok végzik, összességében pedig az emberiség élelmének 30-35 százaléka függ munkájuk sikerétől. A háziméheknek emellett közvetlenül kimutatható gazdasági hasznuk is van, hiszen az élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai ipar a méz és méhviasz mellett virágport, méhpempőt, propoliszt és méhmérget is hasznosít.

A méhlegelőket látogató méheket azonban napjainkban számos veszély fenyegeti, melynek hátterében főként az emberi tevékenység áll. A neonikotinoidokat tartalmazó növényvédő szerek méhekre gyakorolt negatív hatásait például egy Magyarországra, Angliára és Németországra kiterjedő nagyléptékű kísérletsorozat eredményei támasztották alá, melyben dr. Sárospataki Miklós, a Szent István Egyetem Állattani és Állatökológiai Tanszékének docense is részt vett. A világ egyik vezető tudományos lapjában, a Science magazinban közölt kutatási eredmények akár a neonikotinoidok végleges betiltásához is közelebb vihetnek.

A neonikotinoidokat tartalmazó szereket főként vetőmagok csávázására használják. A magba kerülő hatóanyag a csírázást követően szívódik fel a növekvő növénybe és fejti ki rovarölő hatását a növényt fogyasztó kártevőkre. Az elmúlt években közölt vizsgálati eredmények azonban rámutattak, hogy ezek a szerek kis mennyiségben az adott növény nektárjába és pollenjébe is bejuthatnak, és bár a virágokat látogató hasznos rovarokat közvetlenül el nem pusztítják, termékenységük csökkenését, valamint tájékozódási zavarokat okozva rájuk nézve is károsak.

A méhek térbeli tájékozódása az égbolt polarizációs mintázatán alapszik, amely derült, részben felhős, borult és ködös időben egyaránt biztos iránytűt jelent a rovarok számára. Ennek segítségével meg tudják becsülni a nektárforrás és a kaptár közti repülési irányt és távolságot, de az út megtételéhez szükséges „bioüzemanyag” mennyiségére is következtetni tudnak. Utóbbit azért kell szinte tökéletes pontossággal tudniuk, hogy virágmustrájukról a lehető legtöbb pollennel vagy nektárral térhessenek vissza családjukhoz. Útközben csak annyival több mézet szívnak fel a szükségesnél, ami 100-150 méter többletút megtételéhez elegendő. Rájuk nézve tehát már egy kisebb tájékozódási zavar és egy rövid kerülő is végzetes lehet, az útvesztőben kiürülő mézhólyagjukkal ugyanis nem jutnak vissza kaptárjukba.

Ahogyan arra dr. Zajácz Edit tudományos főmunkatárs, a Szent István Egyetem és a Haszonállat-génmegőrzési Központ Kihelyezett Méhészeti és Méhészbiológiai Tanszékének vezetője is rámutat, a vadbeporzókat és a házi méheket a klímaváltozás hatásai is érzékenyen érintik: „A szélsőséges időjárási helyzetek befolyásolják a méhek viselkedését, és a megszokottól eltérő, rövidebb virágzási idő, valamint a hőségnapok számának növekedése a nektártermelés tekintetében is jelenthetnek problémát.”

Ahogyan arra a március 10-én először életre hívott Beporzók napja is rávilágít, a megoldást a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tétele jelenthetné, mely többek között a növényvédő szerek használatának csökkentése, a méhtartás körülményeinek javítása, illetve vadvirágokkal borított szegélyek létesítése révén valósulhat meg. Dr. Sárospataki Miklós egy korábbi kutatásából ugyanis kiderült, hogy a mezőgazdasági területek szegélyeire vetett virágos növények nagymértékben vonzzák a méheket és az egyéb viráglátogató rovarokat, ami hatékonyan erősítheti az adott terület méhfaunáját.

Forrás:szie.hu

MegosztásKüldésKüldés
Előző bejegyzés

Új határozat született az afrikai sertéspestis megelőzése érdekében

Következő bejegyzés

Erőteljesen fel kell lépni a kockázatos baromfiimport ellen

Brüsszel egyelőre levette napirendjéről a ketreces állattartás betiltását és az irreális állatjóléti elvárások bevezetését.
Agrárhírek

Brüsszel egyelőre levette napirendjéről a ketreces állattartás betiltását és az irreális állatjóléti elvárások bevezetését.

2023.09.18.
Baromfi Termék Tanács, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara: uniós intézkedésekre van szükség a brazíliai madárinfluenza miatt
Agrárhírek

Baromfi Termék Tanács, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara: uniós intézkedésekre van szükség a brazíliai madárinfluenza miatt

2023.08.08.
Létkérdés megvédeni a hazai sertésállományt
Agrárhírek

Létkérdés megvédeni a hazai sertésállományt

2023.07.27.
Növekvő kereslet jellemző a magyar prémium galambtermékekre
Agrárhírek

Növekvő kereslet jellemző a magyar prémium galambtermékekre

2023.07.18.
Idén nyáron is korlátozza a Nébih a hosszú távú élőállat szállítmányok indítását
Agrárhírek

Idén nyáron is korlátozza a Nébih a hosszú távú élőállat szállítmányok indítását

2023.07.11.
Rendkívüli eredmény az ASP elleni védekezésben: enyhülnek a korlátozások
Agrárhírek

Rendkívüli eredmény az ASP elleni védekezésben: enyhülnek a korlátozások

2023.07.01.
Következő bejegyzés
Erőteljesen fel kell lépni a kockázatos baromfiimport ellen

Erőteljesen fel kell lépni a kockázatos baromfiimport ellen

Kiemelt hírek

5300 milliárd Ft forrás az agrárium és a vidék számára 2023-2027 között – Tervei megvalósításához keresse bizalommal az Euten Consulting Pályázati Tanácsadó Kft.-ét!

A Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervének várható kiírásai

2023.02.01.

A korábbi hírekben hallhattuk, hogy elfogadásra került a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terve, amely 2023. január 1-jén hatályba lépett. A haszonallatinfo.hu portál pályázatírói szakmai partnere...

Hírlevél feliratkozás

Haszonallatinfo.hu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat
  • Felhasználási feltételek
  • Kapcsolat

© 2021 Haszonallatinfo.hu

Nincs találat
Összes eredmény
  • Főoldal
  • Agrárhírek
  • Agrár rendezvények
    • Összes rendezvény
    • Állatvásár
    • Árverés
    • Börze
    • Fesztiválok
    • Fórum
    • Kiállítás
    • Konferencia
    • Lovasnapok
    • Szakmai nap
    • Szimpózium
    • Tanácskozás
    • Tenyészszemle
    • Tudományos napok
    • Workshop
  • Haszonállat Magazin
  • Linkek
  • Mezőgazdasági pályázatírás

© 2021 Haszonallatinfo.hu

A weboldal sütiket használ a működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése érdekében. Adatkezelési irányelvek.