A következő időszak két legfontosabb állategészségügyi feladata az afrikai sertéspestis (ASP) elterjedésének a lehető leghatékonyabb korlátozása, valamint a házisertés-állományra történő átfertőződés megakadályozása – jelentette ki az agrárminiszter a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) térségi szervezetének továbbképző napján a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón csütörtökön.
Nagy István előadásában hangsúlyozta, a szaktárca továbbra is minden lehetséges intézkedést megtesz a betegség miatt jelentkező kereskedelmi veszteségek enyhítésére és az emiatt elvesztett exportpiacok visszanyerésére. Ebben a munkában az állatorvosok megbízható partnerei az ágazatnak, érdemes és lehet is építeni a szolgálataikra – tette hozzá.
Mint mondta, Hongkongba, Új-Zélandra és Kanadába az ASP-vel érintett megyéken kívüli területekről továbbra is lehetséges a magyar sertéshús-termékek exportja, Japánnal pedig előrehaladott tárgyalások folynak a regionalizációról. A vírus magyarországi megjelenésekor az ázsiai országokba és Japánba irányuló magyar sertéshús-kivitel teljesen leállt, a miniszter közlése szerint a szaktárca jelenleg is dolgozik a kínai és japán piac újraindításán.
Még ősszel várható az ASP-vel kapcsolatos japán audit, amelynek kedvező eredménye esetén újraindulhat a távol-keleti országba a magyar sertéshús exportja Magyarország alacsony kockázatú területeiről – közölte Nagy István.
Az agrárminiszter előadásában felidézte, az Európai Unióban 2014-ben, Magyarországon idén áprilisban jelent meg előbb Heves, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az afrikai sertéspestis vírusa. A komoly gazdasági károkkal járó járványos állatbetegség a magyar állategészségügyi hatóságok és az állatorvosok gyors és szigorú intézkedéseinek köszönhetően nem terjedt át a házisertés-állományra.
Az állategészségügy kérdése egyre inkább nemzetbiztonsági kérdéssé alakul – rögzítette Nagy István. Az ASP belgiumi megjelenésére utalva az agrárminiszter hangsúlyozta, egyelőre beláthatatlan, hová fog alakulni a vírushelyzet. Magyarország az állategészségügyi rendszer szervezettsége, fegyelmezettsége és a felelős állattartói magatartás miatt még meg tudja védeni a házisertés-állományát – tette hozzá a miniszter.
Az előadáson elhangzott, az ASP Európában elsősorban Csehországot, Lengyelországot, a Baltikumot, Ukrajnát és Romániát érinti. A legsúlyosabb helyzet Romániában van, a vírus eddig 952 házisertés-állományban jelent meg, 72 vaddisznóból azonosították a betegséget és már több mint 320 ezer házi sertést kellett leölni.
Magyarországon legutóbb a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tarcal község külterületén kilőtt vaddisznóból mutatta ki az afrikai sertéspestis vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma.
Forrás: MTI
