Az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjére kiterjedően megjelent az Országos Főállatorvos 2/2018. számú határozata. Az új rendelkezés az ASP járványügyi felmérő (surveillance) program részeként, az ország egész területén végrehajtandó intézkedéseket nevesíti és szabályozza. A jogszabály az afrikai sertéspestis (ASP) helyzet hatékonyabb kezelése érdekében számos változást tartalmaz az egyidejűleg hatályon kívül helyezett 1/2018. számú OFÁ határozatban foglaltakhoz képest.

Immár kétéves múltra tekint vissza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Kaposvári Egyetem oktatói bázisára alapozott szarvasmarha-embrióátültető képzés. A két intézmény közös szervezésében lezajlott 3 tanfolyamon eddig 11-en tettek eredményes elméleti és gyakorlati vizsgát. Az intenzív kurzust sikeresen teljesítők bizonyítványuk birtokában kérelmezhetik felvételüket az embrióátültetők névjegyzékébe.

Vissza nem térítendő támogatás igényelhető a minőségi pontytermelés hatékonyságának növelése érdekében. A 2018. évben rendelkezésre álló keretösszeg 100 millió forint. A támogatási kérelmet a Magyar Államkincstárhoz postai úton, egy példányban, június 15. és július 15. közötti kell benyújtani. 

 Magyarország szerint a Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására javasolt uniós költségvetés nem elegendő, különösen úgy, hogy a június elsején megjelent jogszabályi javaslatok lényegesen több terhet rónának a gazdákra és bonyolultabbá tennék a jelenleg működő rendszert - közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az uniós mezőgazdasági miniszterek keddi, szófiai tanácskozása után.

Optimizmus, fanatizmus, tudományos igényesség, jeltolmács nélküli kommunikáció és küzdő szellem, mindezeknek köszönhető, hogy immár harminc éve sikerrel rendezik meg a Kaposvári Egyetemen a Nyúltenyésztési Tudományos Napot - erről beszélt Prof. Dr. Tossenberger János dékán, rektorhelyettes az esemény ünnepélyes megnyitójàn. A szerdai konferencián 13 előadás hangzott el, ez alkalommal Mexikóból és Csehországból is érkeztek neves szakemberek.

Huszonöt év után megalkotunk egy új állattenyésztési törvényt, ez olyan lehetőséget ad a szakmának, amellyel élnie kell - mondta Nagy István agrárminiszter szerdán Herceghalmon.

    A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) küldött közgyűlésén a miniszter elmondta, hogy a törvény megalkotását az őszi törvényhozási időszakra tervezik. A jogszabály keretet fog adni a magyar tenyésztés-szervezés értékeinek megvédéséhez, valamint megteremti a lehetőségét annak, hogy e szervezetek a határokon túlra is kiterjesszék tevékenységüket.

Az afrikai sertéspestis (ASP) betegség szempontjából számos fontos előírást megújítottak az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) 2018. május 20-25. között tartott éves rendes közgyűlésén. A párizsi egyeztetésen hazánkat dr. Bognár Lajos, országos főállatorvos képviselte, aki a hivatalos program mellett 14 ország, illetve nemzetközi szervezet képviselőivel folytatott kétoldalú tárgyalásokat elsősorban az ASP miatti kereskedelmi korlátozások enyhítése érdekében.

2018. május 20-25. között Párizsban tartották az OIE rendes éves közgyűlését. Magyarország OIE delegáltja, dr. Bognár Lajos országos főállatorvos mind a rendezvény általános vitáján, mind az egyes harmadik országok képviselőivel való tárgyalások során hangsúlyosan képviselte hazánk érdekeit.

A munkaerőhiány enyhítése, a halfeldolgozás szintjének emelése, a hazai halfogyasztás növelése – többek között ezek a fő céljai az egymással stratégiai együttműködési megállapodást kötött NAK-nak és MA-HAL-nak.


A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) stratégiai együttműködési megállapodást kötött 2018. május 24-én, Akasztón, jelképesen az ottani horgászpark és halgazdaság területén.

A most kötött – megújított – megállapodásban a NAK és a MA-HAL közös célként rögzítette többek között a haltermékek népszerűsítését, illetve a halgazdálkodás és a halfeldolgozás fejlesztését. Kiemelten fontosnak tartják továbbá, hogy a gazdálkodók, feldolgozók számára rendelkezésre álljanak a szükséges támogatások, illetve az azok igénybevételét segítő kamarai szolgáltatások, megfelelő szaktanácsadás. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program pályázati révén jelentős beruházásokra nyílik lehetőség, amik szükségesek is ahhoz, hogy a magyar hal versenyképes legyen a külföldi termékekkel. Valamint a feldolgozóipar fejlesztésével az egész ágazat erősödhet. 

A BI elkötelezettsége az állatorvosi közegészségügy iránt

A Boehringer Ingelheim állategészségügyi üzletága elkötelezett az olyan állatokat érintő fertőző betegségek leküzdésében és megelőzésében, melyek jelentős fenyegetést jelentenek az emberek, állatok és a mezőgazdasági ágazatok számára a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. A Boehringer Ingelheim Állatorvosi Közegészségügyi Központja (Veterinary Public Health Center, VPH) együttműködik az egészségügyi hatóságokkal, kormányokkal és a nem kormányzati szervezetekkel, és a gyógyszeripar legnagyobb oltóanyag portfóliójával rendelkezik a kormányzatok által szabályozott módon kezelt betegségekkel szemben.

 

A modern broilercsirkék évente 0,5-0,75 nappal rövidebb idő alatt érik el ugyanazt a vágási súlyt – derült ki abból az előadásból, amelyet Dublecz Károly, a Pannon Egyetem egyetemi tanára tartott a május 10-én megrendezett Baromfi Világnapon. Az ágazatban számos kihívásnak kell megfelelni.

„Kihívások, új lehetőségek a broilercsirkék takarmányozásában” címmel tartott előadást Dublecz Károly a Baromfi Világnapon. Az egyetemi tanár szerint a modern broilerek évente 0,5-0,75 nappal rövidebb idő alatt érik el ugyanazt a vágási súlyt, így az utóbbi 10 évben ez körülbelül  5 százalékos genetikai előrehaladást jelentett.

A genetikai potenciál realizálását elsősorban a környezeti tényezők, az állategészségügyi helyzet és a takarmányozás színvonala határozzák meg. A fajták teljesítményjavulásában a genetika dominál (85-90%), a takarmányozás szerepe csupán 10-15%. A genetikai előrehaladással ugyanakkor csökken a csirkék ellenállóképessége, immunrendszerük gyengül és számos állategészségügyi probléma léphet fel.

A teljes előadás innen tölthető le.

Forrás: BTT

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége minden évben egy személy részére ítéli oda a Horn Artúr díjat. Ebben az elismerésben idén Egyed Béla részesül, aki jelenleg családi növénytermesztő gazdaságot vezet, lovardákat épít, lovas turizmussal foglalkozik, illetve egy 100 tehenes szarvasmarha telepet irányít barátjával Fekete Balázzsal a kiállítás főszervezőjével.

Ebben az évben a Magyar Állattenyésztésért díjat Fekete Balázs kapta, aki 1981-től dolgozik a Hód-Mezőgazda Zrt.-nél, 1993-tól állattenyésztési igazgatóként. 1994-től alapító főszervezője az Alföldi Állattenyésztési Napoknak.

 

    Fejlesztésekkel és beruházásokkal biztosítható a baromfiágazat versenyképessége, a termelés és export növekedése - mondta Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke csütörtökön Budapesten a Baromfi világnap alkalmából szervezett szakmai tanácskozáson.

    Kiemelte, hogy a baromfiágazat teljesítményével, exportjával, adófizetésével, vidéki munkahelyek megőrzésével jó befektetés a kormánynak. Az ágazat versenyképességének fokozásával pedig Magyarország Európa egyik legerősebb baromfitermelő országává válhat.     Tarpataki Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárpiaci főosztályvezetője Czerván György, az ügyvezető kabinet agrárgazdaságért felelős államtitkárának szavait tolmácsolva elmondta, hogy az államtitkár az új kormányzati struktúrában már nem vesz részt, utódja Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár lesz.     Zászlós Tibor hangsúlyozta, hogy a fejlesztésekkel várhatóan csökkenne a járványvédelmi kockázat, javulna a termelésbiztonság is, ami kiemelten jó exportpiacokat teremthet. A technológiai fejlesztések mellett szükség lenne az állattartó épületek korszerűsítésének, valamint új telepek létesítésének támogatására.    

Ideiglenesen visszaeshet a magyar sertéshús és húskészítmények exportja, és csökkenhet az élősertés felvásárlási ára is az afrikai sertéspestis következtében életbe lépett korlátozások miatt - mondta Bognár Lajos országos főállatorvos az MTI megkeresésére.

    Szerbia, Japán, Tajvan, Szingapúr és Dél-Korea is kitiltotta piacáról a magyar sertéshúst és sertéstermékeket, miután Heves megyében egy vaddisznó tetemében kimutatták az afrikai sertéspestis vírusát. A korlátozás azonban az ország egész területére vonatkozik. 
    Bognár Lajos elmondta: az eddigi tapasztalatok alapján csökkenni fog az élő sertés felvásárlási ára, de az áresés nem lesz tartós. Hozzátette, keresni fogják az érintett vállalkozások támogatásának lehetőségeit az európai uniós jogszabályoknak megfelelően.
    Jelezte, a vizsgálat még tart, de az afrikai 
sertéspestis megjelenését Magyarországon felelőtlen emberi magatartás okozhatta, a vírus valószínűleg élelmiszerhulladékkal kerülhetett a vaddisznók közé.
    Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke az MTI-nek elmondta, hogy Japán, Tajvan és Szerbia jelentős exportpartnernek számít, ezek az országok a 2017-es 110 milliárd értékű magyar sertéshús exportnak csaknem harmadát jelentették.
    Hozzátette, hogy rövid távon elkerülhetetlen a piaci árcsökkenés, mivel közel 50 ezer tonna hús értékesítésére kell új csatornákat találniuk az érintett cégeknek, ugyanakkor az új értékesítési lehetőségek megtalálásáig túlkínálat jellemzi a piacot, amely az élősertés és a tőkehús árára is kihatással lesz.

Forrás:MTI

Az idei jubileuminak számító XXV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok május 10-12. között kerül megrendezésre. A kiállítás szervezői idén is termékdíj pályázatot hirdettek, ezzel a kiállításon résztvevő cégek termékfejlesztői munkáját ismerik el. – A díjakat április 18-án adták át.

 

A díjátadón Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója a kiállítással kapcsolatban elmondta, hogy idén díszvendég ország Szerbia lesz. Megjegyezte, hogy az ipari kiállítók száma közel 300, az állattenyésztői kiállítókkal együtt több mint 500 a kiállítói létszám. - Hozzátette a résztvevői létszám még növekedhet, örvendetesnek tartja, hogy kilenc országból jönnek külföldi kiállítók. Ez is azt mutatja, hogy a kiállítás mennyire elismert a külföldi szakma körében is.

A 2018. évi egységes kérelem benyújtásakor az elektronikus felületen már nem kell csatolni a járási főállatorvos, vagy a hatósági állatorvos által aláírt igazolást a hármas-mentességről. Továbbá a szaporítási adatok esetleges hiánya nem eredményez azonnali elutasítást.


Az egyes közvetlen támogatásokat szabályozó földművelésügyi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 8/2018. (III. 29.) FM rendelet pontosította a korábban már hatályba lépett hármas-mentességi (gümőkór, brucellózis, leukózis) igazolásához kapcsolódó változásokat az 5/2015. (II.19.) FM rendeletben szabályozott átmeneti nemzeti anyatehéntartás támogatására, és a 9/2015. (III. 13.) FM rendeletben rögzített termeléshez kötött anyatehéntartás, valamint tejhasznú tehéntartás támogatására vonatkozóan.