Az Agrárszektor.hu portálon jelent meg a " Nem lenne fipronil-botrány, ha olcsóbb lenne az atkák elleni védekezés" című cikkem amelyben a madártetű atka elleni védekezés  támogatásának lehetőségére kérdeztem rá! - A teljes cikk itt is olvasható!

A tojástermelő telepek nagy részénél jelentős költségeket emészt fel a madártetűatka elleni küzdelem. A termeléscsökkenésből adódó veszteséget és a védekezés költségeit uniós szinten 130 millió euróra becsülik. Nem csoda, ha egyes gazdaságokban illegális szerekkel akarják mérsékelni a kiadásokat. Ez az, ami a rovarölő fipronilt tartalmazó tojások botrányához is vezetett az unióban. A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége éppen ezért költségcsökkentő támogatást javasol. Az agrárszektor.hu kérdéseire a Tojásszövetség titkára, dr. Molnár Györgyi válaszolt.

Jellemzően tojástermelő istállók hívatlan vendége az élősködő madártetűatka. Az ellene folytatott védekezés sokszor kilátástalannak tűnik, de szükségszerű. Az unióban körülbelül 309 millió tojótyúk érintett a madártetűatkával okozta problémával. Az apró (0,5-1 mm-es), de annál nagyobb gondot okozó élősködő elleni védekezés jelentős költséggel jár.

Nagy érvágás

Számos kutatás irányult arra, hogy megállapítsa, pontosan mekkora ez a veszteség. A FAO négyéves adata szerint tyúkonként 57 eurócentről kell lemondania a gazdáknak az élősködő miatt. Más források szerint pedig 0,27-2,5 euró között lehet a tojónkénti kár évente. Holland kutatások szerint éves szinten 0,29 eurócent az élősködők által okozott termeléscsökkenés egy tyúkra vetítve, és körülbelül 0,14 a védekezési költség.

A tojástermelőknek nincs könnyű dolguk az atkák elleni harcban. Az élősködők nappal megközelíthetetlen helyeken tartózkodnak, és éjjel telepednek meg a tyúkok bőrén. Szívogatásuk nyomán a tojótyúk vérvesztesége elérheti akár a 10 százalékot is. A vérszegénység mellett stressz, tollcsipkedés, a kannibalizmus előfordulásának gyakorisága jelentkezhet. A termelési szint kilencvenöt százalékról akár hetvenöt százalékra is lecsökkenhet. Egy madár takarmányfogyasztása napi 4 grammal növekedhet. Az elhullás mértéke drasztikus lehet, 4-50 százalék közötti szintet is elérhet. Erős fertőzöttség esetében a pöttyös, leminősített tojások száma húsz százalékkal is növekedhet. Mindezek mellett az atkák különböző (baktériumos, vírusos eredetű) fertőzések terjesztői. Humán problémát is okoznak bőrirritáció és bőrelváltozások formájában.

Mennyire általános probléma?

Magyarországon három évvel ezelőtt végeztek utoljára felmérést a madártetű-atka fertőzöttségét illetően. Jérce- és tojótyúk-állományokban minden technológiában, de a hús és tojó típusú szülőpár-állományokban is zajlott monitoring. „A teljes magyar állományt tekintve 44-100%-os fertőzöttségi szinttel találkoztunk a különböző állományokban. Az átlagos eredmény 54 százalék körül alakult, tehát a magyar tojóállományok felét érinti, ez közepes fertőzöttségnek felel meg” – tájékoztatta portálunkat dr. Molnár Györgyi, a Tojásszövetség titkára. Más uniós országokhoz képest ez jó eredménynek számít, amit az alábbi táblázat is szemléltet. Magyarországon a három évvel ezelőtti felmérést technológiai váltások előzték meg, amelyek csökkentették a madártetűatka-fertőzöttséget.

 

Madártetűatka-fertőzöttsége egyes uniós tagállamokban (2012)

Ország

Tojástermelő

tyúkállomány

(millió db)

Madártetűatka-fertőzöttség

(%)

Dánia 3,4 39
Norvégia 3,6 11
Svédország 7 67
Lengyelország 44,1 80
Egyesült Királyság 36,6 87,5
Hollandia 33,4 94
Belgium 9,2 94
Németország 47,3 94
Spanyolország 38,3 90
Franciaország 45,9 67
Olaszország 40,- 83

Forrás: Livestock Research Wageningen

 

„Látjuk, hogy a probléma nagy horderejű, a mentesítéshez támogatásra lenne szükség. Mivel az atkának állategészségügyi vonzata is van, ezért csak olyasfajta támogatási forma jöhet szóba, mint amilyen pl. a szalmonella-mentesítési támogatás” – magyaráz a titkár. Most tehát a Tojásszövetség azt próbálja elérni, hogy a madártetűatka elleni védekezés is bekerüljön a támogatott mentesítési programok közé. „Novemberben fog ülésezni az Európai Tojásszövetség (EEPTA), ahol felvetem a madártetűatka ügyét. Bízom benne, hogy fogékonyak lesznek a témára, hiszen más országok estében még nagyobb problémát okoz.”

Védekezésre sokféle terméket lehet találni a piacon: szintetikus és természetes biocidek, szilikátok, mosószerek között lehet válogatni, vagy akár ultrahangos kártevőriasztót is választhat a termelő. Mindegyik megoldás drága. A tervezetben az szerepel, hogy a gazdálkodó a termelő állományokban engedélyezett szerek használata esetén 55 Ft/tyúk értékben kapjon támogatást, maximum négy kezelésre. Erős fertőzöttség esetén ez az összeg nem fedezi, de jelentősen mérsékli a kiadásokat. Egy jó menedzsmenttel sokat lehet javítani az állomány egészségügyi helyzetén – és elsősorban ez a cél. Teljesen megszüntetni szinte lehetetlen a madártetűatka jelenlétét.

Ez az 55 forintos összeg ágazati szinten 4,5 millió étkezési tojást előállító tojótyúkkal és 3 millió db szülőpárral számolva 412,5 millió forint támogatási igényt jelentene. A kérdés már csak az, hogy az unió is fogékony-e erre az ötletre, és lesz olyan szerv (uniós vagy magyar), amelyik biztosítja a szükséges forrásokat.

Gervai Péter

Jó silókukorica-hibrid választásával, jól időzített betakarítással és megfelelő technikai háttérrel biztosítható a lehető legjobb minőségű szilázs. Márpedig egy jó tömegtakarmánnyal lehet a legkönnyebben javítani egy tejtermelő telep eredményein. – „Ez a szilázs most nem úgy sikerült”- című cikkem az Agrárszektor.hu portálon jelent meg még szeptember elején. Most itt is olvasható!

Legjelentősebb tömegtakarmány-növényünk a silókukorica, mivel ez adja a legtöbb energiát a kérődzők számára, ez termeszthető a legolcsóbban a tömegtakarmányféleségek között, valamint igen jól és viszonylag hosszú ideig tartósítható silózással, köszönhetően az alacsony fehérje- és magas emészthető szénhidrát-tartalmának. Idén a silókukorica vetésterülete a KSH adatai szerint szűk 65 ezer hektár volt.

Vághatom már, vagy el is késtem?

Az elmúlt évtized aszályos éveiben a tejtermelők megtapasztalták, hogy

az aszály sújtotta kukoricaállományból készített szilázs keményítőtartalma rendkívül alacsony lehet.

Sokan 10 százalékos eltéréseket tapasztaltak a keményítő arányát tekintve a jobb évekhez képest. Ha pedig nincs meg a bendőben a kellő mennyiségű fermentálható szerves anyag a mikrobák szaporodáshoz, akkor a takarmányadagban az abrakmennyiség növelésére kényszerül a termelő. Ez egyrészt együtt járhat a bendőacidózis kockázatával, másrészt jóval nagyobb anyagi ráfordítást jelent.

Ezért a betakarítási idő az egyik legfontosabb pont a silózásnál, hiszen ez erősen befolyásolja a silókukorica végső emészthetőségét és energiahozamát. Idén többfelé találkoztunk megkésett betakarítással, amikor a gazdák a sokéves rutint követték és nem a növény előrehaladott fenológiáját. Az idei aszály sajnos ebben a kultúrában is korábbi vágást indokolt, bár igaz, hogy az egyes hibridek – azonos technológiai és talajviszonyok mellett is – nagyon eltérő ütemben veszítették el a zöld lombozatukat.

Az ideális silóbetakarítási időpont kiválasztásában segítséget ad az úgynevezett „tejvonal”, ami a kukoricaszem tejes és viaszos állagú részeinek találkozása. Az érés előrehaladtával a kukoricaszemben a viaszos és tejes rész elválasztó vonala kívülről befelé halad a mag tetejéről a csíra felé. Ennek megfelelően változik a növény szárazanyaga, összetétele és energiatartalma. A szakirodalmi és gyakorlati ajánlás szerint a silózást a felestől a kétharmados tejvonal állapotig kell megejteni.

Az optimális betakarítási fenofázis eltalálása tehát a legfontosabb, de mégsem könnyű feladat. Ezért ajánlható az a megoldás, hogy különböző tenyészidejű, más-más nemesítőházból származó hibrideket válogatunk össze szilázskészítés céljából, így van esélyünk mindegyikhez optimális időben „odaérni”.

Roppantva és gyorsan tömörítve

A szakértő szemek mellett megfelelő műszaki technológia szükséges a betakarításkor. A szemroppantó berendezés meghibásodása óriási károkat okozhat. Kísérletek igazolják, hogy a keményítő bendőbeli lebonthatóságát a silókukorica érési stádiumán túl leginkább a szemroppantottság befolyásolja. 1000 tehén esetén éves szinten akár 30 millió forintos potenciális bevétel kiesését is okozhatja, ha a műszaki technológia alul teljesít a takarmánykészítésben. Az optimális szemroppantottsági arány a szemek 70 százaléka. Ha ezt elérjük, biztosak lehetünk benne, hogy kevesebb abrakkal is több tejet ad a tehén.

A silózás folyamatában kulcsfontosságú a munkaszervezés. Cél, hogy a silóba hordás és tömörítés minél rövidebb idő alatt befejeződjön, és a silót mielőbb lezárjuk. Így csökkenthetők a káros aerob erjedési folyamatokból eredő tápanyag-veszteségek. Mivel a gyorsaság nagyon fontos, ezért

ehhez a kampánymunkához kell terveznünk a gazdaság összes gépigényét, hiszen ez lesz a működésünk szűk keresztmetszete.

Gondolnunk kell a tartalékgépekre is, a tömörítést viszont nyugodtan rábízhatjuk a jó öreg Rába-Steigerre is. A legnagyobb gépünkkel végzett, szoros tömörítés az anaerob erjedés nélkülözhetetlen feltétele. A levegőtlen viszonyokat elősegíti a kis szecskaméret. Ez azt jelenti, hogy 35-40%-os szárazanyag-tartalom mellett a 2-3 centiméteres szecskaméretrekell törekedni. A végtermék emészthetősége enzimtermelő baktériumos oltóanyagalkalmazásával növelhető, azonban jobb, ha már a megfelelő alapokkal indítunk. 

Gervai Péter

Forrás: Agrárszektor.hu

A magyar kecsketartók többsége csak ezt a két alternatívát ismeri, holott mindkettő egyidejű fokozására is lehetőség lenne. Bár igaz, hogy ez a piac és a gazdaság oldaláról is követelményeket támaszt.

A teljes cikk az alábbi link alatt olvasható

Gida_maradjon_vagy_kecsketej_.pdf

 

Forrás:Haszon Agrár magazin

Az idő pénz. Ugyanakkor néhány kiló plusz is az. Nehéz eldönteni, hogy mivel járunk jobban: ha időt, vagy ha kilót nyerünk? Néhány telepet megkérdeztünk, milyen súlyban érdemes választani a malacot.

A teljes cikk az alábbi link alatt olvasható

Időre_vagy_tömegre_játszunk.pdf

Forrás: Haszon Agrár magazin

 

Csincsillából jól állunk – hazánkban van a világ legnagyobb tenyészállat-előállító és prémfeldolgozó telepe. Ám kisebb farmoknak is megéri a szőrmés kisállat, mert mellék- vagy akár főállást is biztosíthat. Az ágazat egyik példaadó farmján járva kérdeztük a tudnivalókat.

A teljes cikk az alábbi link alatt olvasható

Kisállatban_nagy_potenciál.pdf

Forrás: Haszon Agrár magazin

Szarvasmarha helyett szarvastehén? Elsőre vad gondolat lehet, pedig a vadásztatás a legjövedelmezőbb turisztikai tevékenységünk. Érdemes a vadhús-fogyasztás növelését és az igények hazaiból való fedezését is célul kitűzni. Nagy területtel rendelkező gazdaságoknak mindenképpen megfontolandó egy ilyen vad(as) ötlet.

A teljes cikk az alábbi link alatt olvasható

Vad_ötlet: szarvasbika_.pdf

Forrás: Haszon Agrár magazin

A nagyüzemi állattartók közül legfőképpen a sertéstenyésztőket érintő egyik legnagyobb probléma az egyre nagyobb mennyiségben keletkező trágya eltávolítása. A trágyakezelésre vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok szigorodásával erre egyre nagyobb figyelmet kell fordítani. Ezért ha lehetőség van költségcsökkentő megoldásokra, érdemes élni velük!

A teljes cikk az alábbi link alatt olvasható

Biológiai_trágyakezelés_kis_költséggel.pdf

Forrás:Haszon Agrár magazin

A fajlagos költségek csökkentésének legjobb módszere, ha növeljük a kocánkénti malacszámot. Az alomszám növekedésével azonban csökken az egyes malacok súlya, ráadásul nem egyforma mértékben. A kiegyenlítetlen almokban pedig nagy az elhullás. A kis súlyú malacok sikeres felnevelése sok telepen létkérdés, és különféle praktikák alakultak ki rá.

 

A teljes cikk az alábbi link alatt olvasható

Minden_malac_számít.pdf

 

Forrás:Haszon Agrár magazin

Joomla SEF URLs by Artio